Olvasókönyv Szolnok megye történetéhez (Szolnok, 1969)

szép daliás külsővel, egy évig dúlták a fél ország biztonságát, és váltak a betyár világ költői alakjává. Leginkább lovak rablásával • foglalkoztak; messze vidéket benyargaltak egy jó ló híre folytán, hogy azt elvigyék, ott hagyván helyébe sokszor az általok használtat. Midőn összeverődtek néhányan, egy ökröt is levágták és lakmároztak belőle. Válogatott lovaikon szélsebességgel futották át Bács, Pest, Bihar, Szabolcs megyék határait, mikor is nem kímélték a szemükbe jött utast; és sorba fosztogatták pénzöktől és egyéb értékeiktől. . ' Palatinszky elfogatása után Zöld Marci társaival nyugodtan mulatott a fegyverneki Csergetyü csárdában, azzal bíztatva magokat: „most akasztják szegény Dorogi Jancsit, tort ülnek a comisariusok, (298) tehát mi is mulathatunk". De a comisariusok tor helyett akkor is őket keresték, meg is találták ..." * * *. Szederkényi Nándor: Heves vármegye története. Eger 1893. IV. kötet 360-361^ O; * * * Betyároknak azokat a szegénylegényeket nevezték az elmúlt évszázadban, akik valamilyen okból - a népnyúzó földesurak üldöztetése vagy a kényszerű katonai szolgálat elöl - bujdosásra kényszerültek. Főleg a gazdagok meglopásával, kirablásával tartották fenn magukat. Elbukásra ítélt egyéni lázadók voltak, akik legtöbb esetben előbb-utóbb közönséges bűnözőkké váltak. Arra azonban ügyeltek, hogy a szegények vagyonát közülük senki se bántsa, tudva azt, hogy a szegény nép bizalma védelmet jelent számukra. A nép ezért védte őket, és sokszor legendákkal övezte alakjukat. 55. Bécs, 1817. március 28. ..•-••.-.•• A mezőtúri fazekas céh mesterlegényekre vonatkozó céhszabályai „Mi első Ferenc, Isten kedvező kegyelméből Ausztria császára, . . . Magyar, Cseh .. . Országok apostoli királya .., Adjuk tudtokra ezen jelen levelünk rendiben akiknek tudnia illik, hogy Heves vármegyében fekvő Mezőtúr városban lakó és tartózkodó fazekas mester híveink nekünk és élőnkbe terjesztettek magyar nyelven irva bizonyos céh cikkelyeket a jó rendnek köztük lévő megtartása végett, amint alább is látható. Mélységes alázattal esedeztek előttünk az iránt, hogy Mi a nevezett cikkelyeket teljes tartalmukra nézve elfogadni, jóváhagyni, megerősíteni, császári és királyi hatalmunknál fogva, kiváltságlevelünkbe beiktatni és az említett mesterekre, ugy összes utódaikra nézve kegyelmesen megerősíteni méltóztatnánk. Mely cikkelyeknek tartalma itt következik: ... Tizedik Czikkely. A Mesterlegényekről. A Mesterlegény, akár Mesterfia légyen, akár idegen, hogy a Mesterségre juthasson a szükséges Vándorlást előbb meg tenni tartozik, a kézi művére szolgálható különbféle bővebb esméreteknek és szükséges tapasztalásnak meg szerzésé végett, melly vándorlást legalább Három esztendeig folytatni köteleztetik. Minden Legénynek eredeti, keresztelő, vagy származásbéli, úgy szinte szabaduló-Levelei mind addig a Czéhládába tartattattnak, még az illető Elöljáróság, vagy Czéhnek tanúság tételével meg nem mutattya, hogy más Czéhbe állani kivan; azért ha valamelly Legény a fellebb kiszabott mód szerént a vándorlásra indulni akar, és 298 A pusztán és a tanyavilágban működő rendfenntartó közeg? csendbiztos 85