Olvasókönyv Szolnok megye történetéhez (Szolnok, 1969)

badság szent eszméje terén közös erővel lehebend alkotmányos kormányának támogatására. A hon szeretet s annak közös boldogitásárai törekvésből e Tanács a haladás pályájáról önként le nem mondhat, sőt a korral haladva elérkezettnek hiszi azon időt, mellyben a nép józan megfontolásában s békés hazafiságá'ba bizva hivatalát a közös érdek szent ügyéért letegye, a lakosságot kinek tapasztalt csend és rendszerető jellemét férfias higgadságát esmérve, elegendő érettnek hiszi s találja, hogy e községet a legnagyobb rendben, s csendben rendezze, utat nyitni s hajtván ez által a békés átalakulás ragyogó eszméjét tárgyazó nemzeti jog gyakorolhatására ez által vélvén egyedül összes erővel egyesek, a község, s az alkotmányos kormánynak kellő segédkezésére, s javára szolgálhatni. Ezen elmondottakból kiindulva jelen Tanács gyűlésben először főbíró Beöjthy Lajos úr, s utánna Horváth Bertalan tanácsnok 2-ik biró és közpénztárnok, Király Alajos tanácsnok s adószedő, Balajthy Péter Tanácsnok s szegény pénztár kezellő, - Borbás István Tanácsnok s belrendőr, - Kálmán Alajos, Loczy Mátyás, Tajthy Ferencz tanácsnok, Pécsenyánszky János fő - Kalmár Alajos aljegyző, s Antal Silvester irnok urak hivatalaikat ezennel letévén, ugy egyenként mint testületileg is kinyilatkoztatják, hogy e hivatásnak csak a köz bizodalom kinyerése, vagy is alkotmányos választás utján lehetne továbbá is megfelelni, az eddigi irányban hivatalos teendőiket folytatni 'ehetetlenné vált. Mellv egyhangúlag tett nyilatkozat folytán határozatilag kéretik fel Tanács elnök Beöjthy Lajos ur; hogy még egyrészről a Tanácsnak e lemondását hivatalosan a Te(kin)t(e)tes Cs. Kir. Járási Kapitányság utján Jászkun Kerületi Cs. Kir. Főkapitány ur ő Nagyságának el fogadás végett felterjeszteni, - a leg közelebb egybe hívandó lakos gyűlésnek szinte jelenese be azt, s alkotmányos jogainak gyakorlására, illetőleg tisztválasztására a tisztelt lakosságot fel hívni szíveskedjék." . * * * Négyoldalas, kézzel papírra írt, eredeti, aláírás nélküli jegyzőkönyv. Szolnoki Á. L. Jászapáti község levéltára, 1859-1861. évi tanácsi jegyzőkönyv 133-136. o. - * # * 1860. október 20-án Ferenc Józseí császár a magyar arisztokratákkal egyetértésben - gróf Dessewííy Emil tervezete alapján, gról Szécsen Antal átdolgozásában - kibocsátotta az úgynevezett októberi diplomát. (349) Ez az „új alkotmány", az egyes tartományoknak bizonyos belső autonómiát (350) biztosított, és teret engedett az önkényuralmi tormák mellett a választott törvényhozó szervek működésének is. így Magyarországon visszaállították a kancelláriát (351) és a helytartótanácsot. Felelős, független magyar minisztérium alakításáról szó sem volt. A magyar nyelvet ismét szabadon használhatták a közigazgatásban és a bíróságokon. A diploma megerősítette a közteherviselést és a jobbágyfelszabadítást. A döntő fontosságú ügyeket azonban, így az adó-megszavazás és katona-megajánlás jogát nem adták meg a nemzetnek. A pénz-, kereskedelmi- és hadügyet a helyi törvényhozó szerveknek az uralkodó által megszabott számú küldötteiből alakítandó új Birodalmi Tanács (Reichsrat) hatáskörébe utalta, amely az összes tartományi gyűlések, így a magyar országgyűlés felett is állt. A Bécs által nagy engedménynek tekintett októberi diploma rendkívül na^y felháborodást keltett Magyarországon. Pesten és vidéken egymást követték a tüntetések. A megyei középnemesség vezetése alatt a megyék egymás ulan állították vissza régi önkormányzati testületeiket, a megyei bizottmányokat. Az októberi dip349 Uralkodói leirat, rendelet 350 Önkormányzati jog 351 Főkormányszék, ennek segitségével gyakorolta a király felségjogait a törvényhozás, kormányzás és bíráskodás körében. 113