Sebők Balázs: Szolnok megye szocialista iparosítása 1950-1970 - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 13. (Szolnok, 2015)
II. Az I. ötéves tervidőszak (1950-1954)
augusztus 19-én került sor, majd egy év múlva, 1951. augusztus 20-án a még nem egészen befejezett gyár elkészült üzemegységeit ünnepélyesen felavatták és átadták a termelésnek, noha tervkötelezettként a tervszerű, folyamatos termelés csak 1952. január 1-jén kezdődött meg.163 Az ünnepélyes gyárátadás előtt nem sokkal még nem készült el a 2 emeletes irodaépület, a kazánház, a gyárkémény, a tűzoltószertár, a garázs, de javában folyt még a daruk felszerelése, a gépalapok betonozása és a meglévő gépek elhelyezése is.164 Az Aprítógépgyár telephelyét már jóval annak Jászberénybe történő végleges telepítésének engedélyezése előtt alkalmasnak találták ipartelepítésre. Erről tanúskodik az 1950. március 21-én, Perényi Imre vezetésével összeülő Helykijelölő Bizottság (É.M. VII. Tervezési Főosztály 8. ülés, 1. tárgysorozat) határozata, amely szerint az Aprítógépgyárat az eredetileg tervezett helyen, a vasúttól 80 méter távolságra érdemes telepíteni. A 200x300 m-es ipartelephez egy vasútról leágazó iparvágányra és a vasútállomásig kiépített útról leágazó új útszakaszra is szükség volt. A Helykijelölő Bizottság szerint a város ÉNy-i részére tervezett üzem elhelyezése az uralkodó szélirány szempontjából kifogásolható volt, ám a tervezők végül arra az elhatározásra jutottak, hogy „mindez a várost nem fogja zavarni, mert a termelés füsttel-korommal nem jár, csak a központi fűtéshez szükséges tüzelőanyagot tüzelik el”. Ugyanezen megfontolásból nem tartották aggályosnak, hogy az ipartelep a lakásépítésre kijelölt területtel közvetlenül érintkezik, mert „az üzem ártalmai a lakóterületet nem veszélyeztetik”. Noha a Helykijelölő Bizottság beépítésre rendelkezésre álló teljesen üres területről beszélt, a létesítendő iparvágányhoz készült térképen a gyártelep helyén még egy tanyaépület is látható. A telephelyet a HM, a TERINT és a GÉTI (Gépipari Tervező Intézet) is elfogadta.165 A Helykijelölő Bizottságnak a létesítendő új ipari üzemhez kellő számú munkaerő meglétéről is meg kellett bizonyosodnia, így kimutatást készítettek Jászberény és környékének mezőgazdasági munkaerőviszonyairól. Az 1948-as adatokra támaszkodva kiderült, hogy a gyár vonzáskörzetében lévő, Jászberénnyel együtt 17 település kettő kivételével munkaerő-felesleggel rendelkezik, csak Hatvanban és Szentmártonkátán volt bizonyos fokú munkaerőhiány. A város lakossága 1948-ban 27.515 főt tett ki, amelynek 32,2%-a külterületi népesség volt.166 NAGY József - TÓTH János: Jászberény város története a felszabadulástól napjainkig. H.n. 1970. 138., 140. p. MNL JNSZML A Jászberényi Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának iratai. Az 1951. augusztus 2-án lezajlott ülés jegyzőkönyve. 998. p. 165 MNL OL OT TŰK. XIX-A-16b. 21.d. 57.; 64.; 83.; 107. p. 166 Uo. 61-62. p. 68
