Sebők Balázs: Szolnok megye szocialista iparosítása 1950-1970 - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 13. (Szolnok, 2015)

II. Az I. ötéves tervidőszak (1950-1954)

2. számú táblázat: Jászberény és a környező települések mezőgazdasági munkaerő-tartalékai (1948) Település Mezőgazdasági keresők száma Mezőgazdaság Munkaerő­szükséglet Munkaerő­liláin Munkaerő­fekíJeg Jászfény szaru 2700 1766­934 Pusztamonostor 650 546­104 Hatvan 1480 1960 480­Jászárokszállás 3000 2353­647 Jászdózsa 1500 885­615 Jászjákóhalma 1200 861­339 Jászapáti 3100 2189­911 Jásztelek 950 662­288 Jászberény 7000 5839­1161 J ászfelsőszentgy örgy 1087 1087­­f Uj szász 1700 1010­690 Jászboldogháza 900 846­54 Nagykáta 2900 2165­735 Alattyán 990 689­301 Szentmártonkáta 1440 1562 122­Szentlőrinckáta 780 411­369 Zsámbok 950 637­313 Forrás: MNL OL OT TŰK. XIX-A-16b. 21.d. 61. p. Az új gyár teljes munkaerő szükséglete maximális kapacitásnál 670 fő volt az előzetes tervek szerint, amelyből 370 fő szakmunkás, 200 fő segédmunkás és 100 fő műszaki értelmiségi, ezen felül 50 fő ipari tanuló fogadását is tervezték. A gyár beindításához 50-60 fő „különös képzettségű szakmunkásra” és 20 fő műszaki értelmiségire volt azonnal szükség, akiket egyrészt a városból elszármazott, vagy naponta eljáró munkások közül próbáltak verbuválni: „beszerzett értesüléseink szerint Jászberényből mintegy 50 vasgyári munkás jár el naponta dolgozni” - olvasható az előzetes felmérésben. A fenti kimutatások alapján csak a városban a mezőgazdasági munkaerő-felesleg mintegy 1100 főt tett ki, míg az 1 órán belül megközelíthető területeken ez kb. 6400 főre rúgott.167 Az új gyár tervezői térképet készítettek, 167 Uo. 63. p. 69

Next

/
Oldalképek
Tartalom