Sebők Balázs: Szolnok megye szocialista iparosítása 1950-1970 - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 13. (Szolnok, 2015)
II. Az I. ötéves tervidőszak (1950-1954)
Az iparosodó város munkásságának ellátása érdekében az OT már 1950 júniusában megadta az elvi engedélyt egy tejüzem felépítéséhez. Azonban már negyedévvel később, 1950 őszén kiderült, hogy a tejüzem telepítésére kijelölt leventeotthon épülete teljességgel alkalmatlan az üzem befogadására, ugyanis annak régi falai nem bírták volna el az új födémet. A telepítési költségek így érthetően jelentősen megemelkedtek, amelynek egy részére fedezetet csak az 1951. esztendőben elmaradó budapesti beruházás, egy „vajprofil üzem” felszabaduló keretéből találtak. Ráadásul gondok adódtak a kivitelezővel, a MEZŐTERV vállalattal is, amely túlterheltség következtében nem tudta vállalni a szolnoki tejüzem építésével kapcsolatos határidőket. Nekik időközben ugyanis még két másik, a zalaegerszegi és a miskolci tejüzem megvalósítása is feladatuk volt, viszont az állam részéről még azoknak a hitelkerete sem volt biztosítva, így egy újabb, bizonytalan hitelkeretű építkezést nem állt módjukban elvállalni. A MEZŐTERV és az OT közötti pengeváltásra jellemző, hogy a kivitelező szerint „a program sosem vág az előirányzott összeggel”, míg a Tervhivatal így érvelt a magasabb építési összeg hallatán: „mi nem akarunk kastélyokat, luxus építkezést, a MEZOTERV minden luxus építkezést töröljön a tervből. ” Ráadásul utólag az építkezés erőltetésével vádolták a szolnoki illetékeseket: „1950 májusában különböző szolnoki bizottságok jöttek fel és erőszakoskodtak, hogy Szolnokon tejüzem kell. Megfelelő épület van - mint mondták - ahol tejüzem alakítható ”. Amikor aztán kiderült, hogy talajmechanikai okok miatt a meglévő falak nem bírták volna el a födém terhelését, a beruházást átmenetileg törölték a tervből. 1951-ben ismét delegáció érkezett Szolnokról, hogy az üzemet mindenképpen meg kell valósítani, mert ez nekik agitációs téma lehet a következő tanács választások idején.132 A Szolnoki Tejüzemet végül 1952-ben adták át. A 2,6 millió Ft-ból megvalósult üzem napi 15 ezer liter tej feldolgozására volt alkalmas, bár kezdetben ennek a mennyiségnek csak ötödét dolgozták fel. A Szolnoki Tejüzem a megye legkorszerűbb ilyen jellegű létesítményének számított.133 * 2.1.3. A tejüzem építése 132 MNL OL OT TŰK. XIX-A-16b. 196.d. A Szolnoki Tejüzem iratai. 307-339. p. Megjegyzés: az ipartelepítés azért ekkoriban is nagyban javított a lakosság választások előtti hangulatán, amit a politikai rendszer ki is használt. Hiába állították, hogy ez csak az elmúlt rendszerre volt igaz és az ipartelepítés ígérete az 1930-as években csak „képviselőválasztási kortesfogásként szolgált”. Forrás: GERMUSKA P. 2004. 114. p. 133 Beruházási adattár 1950-1971. KSH, Bp., 1973. 154. p.; Az ötéves terv keretében épül. In: Szolnok Megyei Néplap, 1952. 48. szám. 3. p. 57
