Sebők Balázs: Szolnok megye szocialista iparosítása 1950-1970 - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 13. (Szolnok, 2015)
II. Az I. ötéves tervidőszak (1950-1954)
„Május 1-jén kezdik építeni Szolnokon az ország egyik legnagyobb és legmodernebb gépjavító üzemét" - adta hírül 1951-es ünnepi számában a Szolnok Megyei Néplap. A Szolnoki Mezőgazdasági Gépjavító Vállalatnak nemcsak Szolnok megye, hanem a környező megyék gépjavítási munkálatait is el kellett látnia. Az új létesítményt egyben mezőgazdasági gépkísérleti telepnek is szánták, ahol az új gépek első mintadarabjait állították elő.134 1953 szeptemberében a fenti, megvalósult ipartelepítések kapcsán jelent meg Csáki István, az MDP Szolnok Megyei VB titkár írása a Szolnok Megyei Néplapban „Az ötéves terv megváltoztatta Szolnok megye arculatát” címmel. Csáki ebben egy leírást közöl az iparosítás előtti Szolnokról, mint „egykor poros, piszkos vidéki városkáról”, ahol a lakosság 1/5-e munkanélküli volt és 1937-ben „1/3- uk váltott ki szegénységi bizonyítványt ”.135 Nem írt viszont az iparosítás negatív következményeiről, így a város túlzsúfoltságáról, a lakáshiányról, a közellátási nehézségekről vagy a női munkalehetőségek hiányáról sem (lásd alább). A szolnoki ipartelepítés egyik, az I. ötéves terv során meg nem valósult fejezete a piritpörk feldolgozó üzem megvalósítása volt. Pedig az 50 millió Ft- os beruházással épülő üzem helyét az OVHB már ki is jelölte az 1951. október 9-én megtartott ülésén. Ennek alapján a piritpörk feldolgozó közvetlenül a kénsavgyár mellett, az ahhoz DNy-i irányban csatlakozó területen kapott volna elhelyezést. A két üzem egymás mellé telepítését egyrészt gazdaságossági szempontok indokolták, másrészt pedig az új üzem eleve a kénsavgyárból kikerülő piritpörköt dolgozta volna fel (összes nyersanyagának 40%-a a szomszédos gyárból került volna ki), amelyet szalagon vagy függőpályán gyorsan és olcsón lehetett volna szállítani. A két üzemet lehetőség szerint olyan közeire tervezték egymás mellé építeni, amennyire csak lehetséges volt: így ugyanis a kénsavgyár infrastruktúráját vehette volna igénybe az új gyár. Érdekes, mindez HM szempontból nem látszott aggályosnak. A piritpörk feldolgozó tervfeladatának jóváhagyására 1952. szeptember 12-én került sor. Ebben megadták az üzem paramétereit, amely évi 110 ezer tonna 10%-os nedvességtartalmú kohósítható piritpörk és kisebb mennyiségű cementréz volt összesen évi 17,4 millió Ft értékben. A gyárban 53 fő munkavállaló dolgozhatott volna. 136 Szintén az ekkor meg nem valósult szolnoki ipari 2.1.4. Meg nem valósult szolnoki beruházások Május 1-jén kezdik építeni Szolnokon az ország egyik legnagyobb és legmodernebb gépjavító üzemét. In: Szolnok Megyei Néplap, 1951. május 1. 5. p. Az ötéves terv megváltoztatta Szolnok arculatát. In: Szolnok Megyei Néplap, 1953. szeptember 29. 3. p. 136 MNL JNSZML XXXV. 39-l-72.ő.e. 132-137. p. 58
