Sebők Balázs: Szolnok megye szocialista iparosítása 1950-1970 - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 13. (Szolnok, 2015)
II. Az I. ötéves tervidőszak (1950-1954)
úgyis oda, a Tiszántúlra „gravitálna”, a szolnoki híd pedig csak egy vágányú. Balogh Károly, szintén a kivitelező részéről megkérdezte: „A nehézségeket tekintve felmerül a kérdés, hogy miért pont Szolnokon kell a gyárat felépíteni?’™ A tervezés közben felmerült telephely-lehetőségek a következők voltak: Szolnok, a Cukorgyár mellett- Szolnok-Tószeg- Martfű, vezsenyi-kanyar- Szolnok, Reimheimer tanya Tiszafiüred-Örvény Tiszalök, Rázom puszta- Tokaj-Rakamaz Valamennyi lehetséges telepítési helyszínt többé-kevésbé részletesen megvizsgáltak és mindegyiknél figyelembe vették azok előnyeit és hátrányait. A Nehézipari Minisztérium 1950. március 4-én kelt irata szerint a tiszafüredi helyszínt annak a Tiszától való viszonylagosan nagy távolsága (1 km) és az uralkodó szélirány kedvezőtlen iránya miatt vetették el, amely veszélyeztette volna Tiszafüred lakott területeit. A tokaji helyszínt is túlzottan távolinak találták a Tiszától (4,5 km), amely igen megnehezítette, megdrágította volna a vízvételt és a csatornázást. A tiszalöki variáns megvalósítását pedig azért nem támogatták, mert a vizsgálat megállapítása szerint aránytalanul messze esett a településektől (Tiszalöktől 2,5 km, Tiszaeszlártól és Tiszadadától 7-7 km), ezenkívül ez a magasan fekvő, közvetlenül a Tisza partján lévő terület egyéb ipar telepítésénél is számításba jött már és a HM szempontoknak sem felelt meg.87 88 A tervezés utolsó szakaszában már csak Szolnok környéki lehetséges telepítési helyszínek maradtak. Az üzemet mindenképpen a Tisza közelébe szerették volna elhelyezni annak nagy ipari víz szükséglete miatt, azonban éppen a Tisza közelsége miatt nagyon óvatosnak kellett lenni a tervezésnél, hiszen a belvíz és egy lehetséges árvíz komoly károkat tehetett volna az épületekben, nem is beszélve a kénsav esetleges talajba szivárgásáról, amely gyakorlatilag megette volna akár a vasbeton alapozást is (a tiszafüredi helyszín éppen annak magas fekvése miatt lett volna kedvező, hiszen a mindenkori legmagasabb árvízszint felett helyezkedett el 2 m-rel).89 Lényegében ez utóbbi kérdés köré szerveződött az 1950. május 18-ára összehívott értekezlet is, 87 MNL OL OT TŰK. XIX-A-16-b. 45.d. 350-352. p. 88 MNL OL OT TŰK. XIX-A-16-b. 45.d. 325., 331-335. p. MNL OL OT TŰK. XIX-A-16-b. 45.d. 341. p. Feljegyzés a Tisza-menti kénsavgyár elhelyezéséről (Tiszafüred). 42
