Sebők Balázs: Szolnok megye szocialista iparosítása 1950-1970 - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 13. (Szolnok, 2015)

II. Az I. ötéves tervidőszak (1950-1954)

amelyen különböző hatóságok, vállalatok és minisztériumok részéről 26-an vettek részt az Országos Tervhivatalban. Ezen a Műszaki Egyetem részéről (Dr. Jáky Józseí) még az is elhangzott, hogy a Tisza mentén általában minden építkezés, különösen a gyárépítések esetében általában kedvezőtlenek a feltételek, mivel nagymérvű süllyedéssel kell számolni és kb. 20 m mélységig nem találni szilárd talajt. Bár hozzátette, a ’30-as években épült a szolnoki gabona tárház első épülete, amelynek egyenletes, 30 cm-es süllyedése semmiféle kárt nem okozott az épületben. Az értekezleten a Reimheimer-tanya helyszínét elvetették a belvíz, a bonyolult vízellátás, csatornázási és közlekedési nehézségek, valamint HM szempontok miatt. Ekkor a martfűi megoldás tűnt a legkedvezőbbnek (HM szempontok, vízi út kérdése), bár a jóval alacsonyabban fekvő tószegi megoldás mellett is többen kardoskodtak. Már ekkor látszott azonban, hogy a legkedvezőbbnek adódó helyszín helyett politikai okokból mégis egy Szolnokhoz közelebb eső telepítésre kerül sor, hiszen az ülés résztvevői csak utólag értesülhettek az OT döntéséről, hogy az új ipari üzemeknek városokban vagy közvetlen szomszédságukban kell létesülniük. A határozat kimondta, hogy „Szolnoktól 15 km-re iparpolitikai okból nem kívánatos új üzemet létesíteni. ”90 Sőt, egy későbbi értekezleten Cséky Sándor, az OT főosztályvezetője úgy fogalmazott, hogy „olyan közel kell menni a városhoz, amennyire csak lehet. ”91 *

A Tervhivatalnak ekkorra már világossá vált az álláspontja: az elsőrendű ipartelepítési szempont az, hogy az új üzemek ne teljesen elszigetelten, önálló településként jelentkezzenek, hanem egy városhoz szervesen kapcsolódjanak. Mivel pedig Szolnok iparilag fejlesztendő városnak volt kijelölve, még jelentős építési többletköltség esetén is ide kellett építeni a gyárat (a martfűi telepítéshez képest ekkor 8 millió Ft többletköltséggel számoltak, bár korábban 48,7 millió Ft-os különbözet is felmerült - a magas talajvíz miatti speciális alapozási munkálatok miatt). Igaz ugyan, hogy korábban nem számoltak egy martfűi telepítés esetén felmerülő - legalább 10 millió Ft-os - többletköltséggel: ennyibe kerültek volna ugyanis a martfűi vasútállomás bővítési és modernizációs költségei, valamint a gyárhoz kapcsolódó lakótelep megépítése. Az OT úgy vélte, hogy a kénsavgyár Martfű

Uo. 309-313. p. OT, az 1950. május 18-án lezajlott értekezlet jegyzőkönyve. Tárgy: új kénsavgyár telepítésével kapcsolatos kérdések tisztázása.

91 MNL OL TERINT TŰK. XXVI-A-1. 37.d. 2. p. Szolnoki Kénsavgyár. Jegyzőkönyv a

Helykijelölő Bizottság (TERINT) 1950. július 13-án megtartott 3./ tárgysorozati pontjáról.

43