Sebők Balázs: Szolnok megye szocialista iparosítása 1950-1970 - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 13. (Szolnok, 2015)
II. Az I. ötéves tervidőszak (1950-1954)
legalább két részre bontani/2 A Belügyminisztérium (BM) részéről 60-80 éves távlatban már 100 ezer fősre becsülték Szolnok lakosságát. Felmerült egy új Tisza-híd megépítése is, hiszen a környező községek dolgozói közül többen ladikon jártak át dolgozni a városba és az akkori híd csak ideiglenesen volt megerősítve. A Közlekedési és Postaügyi Minisztérium (KPM) részéről ellenben nem támogatták az új hidat egy olyan 80 ezres város esetében, amelynek már van egy Tisza-hídja. Az új hídra a bizottság elnöke szerint viszont szükség volt: számára nehéz volt elképzelni, hogy a város csak a folyó egyik oldalán épül majd ki. A híd körül kialakult vitát Cséky azzal zárta le, hogy azt 20-30 millió Ft-ból meg lehet építeni, így nem jelentene olyan nagy problémát. Bár tisztában voltak azzal, hogy a Tisza bal partján építkezést csak a mélyen fekvő, belvízveszélyes területek feltöltésével és megfelelő árvízvédelmi töltések építésével lehet kezdeni, ami viszont komoly költséget vont maga után. A Vízgazdálkodás szakemberei szerint a folyó minimum és maximum vízszintje közötti különbség 11,5 m: ezt viszont a felére lehetett volna csökkenteni duzzasztók segítségével, amelyekkel a Tisza vizét tavakká lehetett volna átalakítani (ekkor még általános nézet volt, hogy a Tiszán két duzzasztó épül, ezek közül az egyik Szolnoknál).* 83 2.2.2. A Tiszamenti Vegyiművek telepítése és első évei Szolnok szocialista iparosításának első és kétségkívül legfontosabb beruházása a nehézvegyipar fejlesztésének keretében a kénsavgyár felépítése volt, amelyet hamarosan átkereszteltek, így 1951. március 29-től az épülő gyárkomplexum neve Tiszamenti Vegyiművek (TVM) lett. Már a hároméves terv során felmerült, hogy új kénsavgyárra lenne szüksége az iparnak és a mezőgazdaság szuperfoszfát szükségletét is ki kellene elégíteni. Az OT eredeti terve szerint A Hungária Vegyiművek Kén utcai telepét bővítették volna ki, hamarosan azonban már Tisza-menti telepítésben gondolkodtak, hiszen ekkor az ország műtrágyával legkevésbé ellátott területe a Tiszántúl volt.84 A kénsav- és szuperfoszfátgyár létesítésének fő célja a műtrágya gyártásához szükséges A hideg(háborús) készülődés jegyében minden egyes új objektum telepítésekor messzemenően figyelembe vették a honvédelmi szempontokat is. Ez egyébként hozzátartozott a négy pontból álló „sztálini ipartelepítési elvhez”: 1. gazdaságosság, 2. az iparilag elmaradott területek fejlesztése, 3. a falu és a város közötti különbség felszámolása, 4. honvédelmi szempontok. Forrás: GERMUSKA P. 2004. 110. p. 83 MNL OL TERINT TŰK. XXVI-A-1. 23.d. Jegyzőkönyv az OVHB 1952. április 22-én, a TERINT Egyedi Tervek Főosztályán lezajlott üléséről. 065/4/1952.sz. Ea.: Görög László. 84 Kaposvári Gy. 1969. 19. p. 40
