Sebők Balázs: Szolnok megye szocialista iparosítása 1950-1970 - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 13. (Szolnok, 2015)
VII. Összegzés
továbbfejlesztése: a Tiszamenti Vegyiműveket a már megkezdett úton egy újabb kénsavüzemmel, a Szolnoki Járműjavító Üzemi Vállalatot pedig a diesel javítóbázis kiépítésével kívánták továbbfejleszteni. A Hűtőgépgyár egyre népszerűbb termékeinek a piaci igényekhez való fokozottabb igazítása szerepelt célkitűzésként. A kőolajkutatás- és feltárás munkálatai Szolnok megye területére is kiterjedhettek, ugyanis addig elsősorban Szeged és Algyő térségében folytak a munkálatok. A Szolnok környékén feltárt szénsavkészlet hasznosítására egy 750 millió Ft-os új üzem megvalósítására volt remény, mert a tiszavárkonyi kísérleti félüzemben bizonyították, hogy a szénsavval dúsított sav- és hőálló magnezitelemek sikeresen gyárthatóak. A könnyűipar vonalán az addigi üzemek puszta továbbfejlesztése helyett célul tűzték ki új üzenek telepítését is. Fejlesztésre lett kijelölve a VILLCIKK Vállalat Mezőtúron, a GANZ Villamossági Művek, a MÁV jászkiséri útgépjavító bázisa, a túrkevei Autójavító Üzem, a Jászság bútor-és asztalosipara, a Kunság bőr- és szőrmeipara, valamint Karcag és Mezőtúr kerámiaipara. A felsorolás nem teljes, összességében a megye iparának komplex fejlesztésére készültek a IV. ötéves tervidőszak során. Városias fejlesztésre jelölték ki Kunszentmártont, Tiszafüredet, Jászárokszállást, Kunhegyest és a négy nagykun várost, vagyis az addigiakon túl újabb két települést vontak be a komolyabb fejlesztésekbe. Kifejezetten női munkaerő számára fejlesztendő ipart Szolnokon, Törökszentmiklóson és Túrkevén képzeltek el. A tervek között szerepelt az építőipari bázis további fejlesztése is.614 A központi területfejlesztési alapból a IV ötéves terv idején az alföldi és dél-dunántúli régió kilenc járása és tíz városa összesen 1,4 milliárd Ft-nyi támogatásban részesült: ez Szolnok megyében a Tiszafüredi és a Kunszentmártoni járásra vonatkozott.615 VII. ÖSSZEGZÉS A szocialista rendszer első két évtizedében Magyarország - és benne Szolnok megye - gazdaságát és társadalmát is jelentősen átalakították. Ahogyan a korabeli propaganda hangsúlyozta, agrár-ipari országból Magyarország ipari-agrár ország lett, ahol a két évtizeden keresztül folyamatosan és erőltetett ütemben fejlesztett ipar szerepe immár dominánssá vált. Hozzá kell viszont tennünk, hogy az 1950-es évek elején megtervezett 614 MNL OL M-KS-288-24/1969/23. ő.e. 56-57. p.; Eredmények a harmadik, célkitűzések a negyedik ötéves tervben. Kiadja az MSZMP Szolnok Megyei Bizottsága és Szolnok Megye Tanácsa. 32-36. p. 615 GERMUSKAP. 2004. 157. p. 292
