Sebők Balázs: Szolnok megye szocialista iparosítása 1950-1970 - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 13. (Szolnok, 2015)
VII. Összegzés
mértékű iparosodás nem következett be. A későbbi időszakban - esetünkben kifejezetten a III. ötéves terv idején - az ország gazdaságát és iparát már nem csak szavakban, hanem tettekben is próbálták hozzáidomítani a ténylegesen meglévő hazai erőforrásokhoz, adottságokhoz. Azonban - amint korábban említettük - a szocialista tervgazdálkodás első éveiben lerakott alapokon már nem lehetett átnézni és teljesen „tiszta lappal” kezdeni az ország modernizálását, az iparfejlesztést. Mert ami tény: abban az időszakban nemcsak a legfelsőbb politikai szinten, hanem a hétköznapi ember gondolkodásában is az iparosítás jelentette a modernizációt, a munkahelyteremtést és az életszínvonal áhított emelését.616 A megelőző, a szocialista időszak előtti politikai rendszer hagyatékával pedig kezdeni kellett valamit: nem lehetett kérdéses, hogy a magyar társadalom fele nem fog tudni a mezőgazdaságban végzett munkából megélni, ennyi embernek még a legradikálisabb földosztással sem lehetett volna megélhetést biztosító mennyiségben termőföldet kimérni (bár ilyen lépést a szocialista időszakban értelemszerűen nem is terveztek, sőt ennek éppen az ellenkezőjét, a teljes kollektivizálást valósították meg). Pedig Magyarország elsődleges adottságai egyértelműen a mezőgazdasághoz köthetőek voltak, így hiba volt elfordulni az erre épülő iparfejlesztéstől. Az ország ezen kívül sem jelentősebb mennyiségű „klasszikus” ipari nyersanyagban, sem egyéb tömeges megélhetést biztosító természeti erőforrásban nem volt különösebben gazdag. Amint korábban már többen is rámutattak, a megoldást jelentő kiút valószínűleg a mezőgazdaságra épülő iparosítás lehetett volna,617 ami természetesen nem zárta volna ki az egyéb, pl. az ország védelmi képességeinek biztosításához nélkülözhetetlen egyéb iparágak telepítését sem. Az 1950-es évek elején azonban - az általunk is idézett Sztálin ’30-as évekből származó útmutatásait követve - mégis a Nyugat-Európában jóval korábban és spontán módon végbement iparosodást próbálták lemásolni az utolérés jegyében, ráadásul igen rövid idő alatt és politikai-ideológiai nyomással. Mindennek az lett a következménye, hogy Magyarország gazdaságszerkezete már rögtön az induló években súlyosan torzult, miközben a hazai adottságra épülő iparágak fejlesztését teljesen háttérbe szorították. Pedig a korabeli helyi, városi vagy megyei szinten megfogalmazott tervjavaslatokban jól látszik a meglévő, helyi adottságokra települő iparfejlesztés akarata. Más kérdés viszont, hogy ezeket a terveket gyorsan lesöpörték az asztalról, hogy 616 Vö. MNL OL M-KS-288-24/1967/42.ő.e. Jelentés az MSZMP KB GPO részéről a Titkárságnak a megyék fejlesztésére hozott határozatok végrehajtásáról. 1967. augusztus 30. 223-337. p. 617 Vö. BELÉNY1 GY. 1996. 293
