Sebők Balázs: Szolnok megye szocialista iparosítása 1950-1970 - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 13. (Szolnok, 2015)
VI. A III. ötéves tervidőszak (1966-1970)
el a világpiacra. Elsősorban kézimunkák és népművészeti termékek jelentették a Jászárokszállási Hímző és Szőnyegszövő Háziipari Szövetkezet, valamint a Karcagi Népművészeti Háziipari Szövetkezet exportált termékeit (előbbi szövetkezet 800, utóbbi mintegy 1000 főt foglalkoztatott, zömében nőket).576 1966-tól „a gazdasági mechanizmus reformja” címen átfogó gazdasági reform előkészítése folyt (ennek előzményei 1962-ig nyúlnak vissza), amelyet 1968. január 1-jén - miután a mezőgazdaságban már két évvel korábban számos elemét bevezették - indítottak a gazdasági élet más területein. Fő intézkedései közé tartoztak olyan fontos rendszabályok, mint az addigi részletes, kötelező központi tervutasítások eltörlése (egyáltalán a tervezés utasításos jellegének felszámolása), vállalati gazdasági alapok létesítése, a költség és a kereslet által szabályozott vállalati árpolitika előtérbe helyezése, eseti vállalati külkereskedelmi jogosítvány biztosítása, illetve a devizahozam részleges vállalati hasznosításának engedélyezése. Elvként kezelték, hogy a nyereség (profit) váljon a gazdálkodás eredményességének fő mércéjévé és egyben forrásává a saját beruházásoknak, fejlesztéseknek, a nyereségrészesedésnek és a munkafeltételek javításának. A pénzt, a nyereséget és a piacot nem tekintették többé a szocialista tervgazdálkodással összeegyeztethetetlen kategóriáknak, hanem éppen ellenkezőleg: immár elkerülhetetlennek tartották a szocialista tervezés és az áruviszonyok összekapcsolását. Az intézkedések nagymértékben megnövelték a vállalati önállóságot annak érdekében, hogy az egész népgazdaság termelési szerkezetében javuljon a hatékonyság és az ellátás, növekedjék az export és általában pozitív irányba mozduljon el a gazdasági munka eredményessége. Megszűnt az éves és az ötéves tervek vállalati szintű lebontása, a gazdálkodó szervezetek az irányító hatóságoktól kötelező utasítást immár nem kaptak. A vállalatokat a nyereségérdekeltség révén próbálták ösztönözni az éves és középtávú tervek végrehajtásában. A reform előkészítése során eredetileg ugyan felmerült, hogy a reform azért vált-e szükségessé, mert a fejlettség elavulttá tette a régi módszereket, vagy azért, mert a korábbi módszerek eleve hibásak voltak. Végül az utóbbi érvet teljesen elvetve a legfelsőbb párt- és állami vezetés úgy döntött, hogy az extenzívről az intenzív fejlődésre való átmenet indokolta a változtatást. A reform bevezetését 3-5 évre tervezték, de - többek között az 1968-as csehszlovákiai események miatt - a reform-folyamat kibontakozása 1969-től elakadt. A reformfolyamat megakasztásában a szocialista országok fenntartásai, félelmei mellett az MSZMP konzervatív (szektás-dogmatikus) erőinek támadásai is szerepet játszottak. Hivatalosan a Szolnok megye ipara a világpiacon. Kiadja az MSZMP Szolnok Megyei Bizottsága Ipari-, Építőipari-, Közlekedési- és Művelődéspolitikai Osztálya. Szolnok, 1967. 267
