Sebők Balázs: Szolnok megye szocialista iparosítása 1950-1970 - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 13. (Szolnok, 2015)
VI. A III. ötéves tervidőszak (1966-1970)
reform érvényben maradt, alapelveit nyíltan nem kérdőjelezték meg, de az ún. „vadhajtások”, a nem kívánt következmények ellen újabb és újabb visszafogások, ellenhatások aktivizálódtak. Az új gazdasági mechanizmus577 elvei és vezérlési gyakorlata között sok téren, így főleg rendszerben és elvekben összeférhetetlenség állt fenn.578 Az új gazdasági mechanizmusra való áttérés gyakorlatilag „kettétörte” a III. ötéves tervidőszakot és az átállás nem járt minden nehézség nélkül. Az MSZMP Szolnok Megyei Párt VB 1968. március 3-i ülésén is megemlítették gondterhelten, hogy a III. ötéves tervidőszakból két év még a tervutasításos rendszer viszonyai között telt el, míg az azt követő 3 esztendőben a célkitűzéseket az alapvetően közgazdasági eszközökkel történő gazdaságirányítási mechanizmus viszonyai között kellett megvalósítani, tehát az előzőekhez képest - bizonyos szempontból - ez egy „hibrid” terv volt. Ekkorra - az előző esztendőben lefektetettekhez képest - a kiemelten fejlesztendő négy nagykun város mellé újabb két községet (Tiszafüredet és Kunszentmártont) is beemeltek, hogy ezzel is csökkentsék a megye egyes részei között meglévő fejlettségbeli aránytalanságokat. Már ekkor, a tervidőszak közepén - és függetlenül az új gazdasági mechanizmustól - több lényeges kérdést is érintő kritikai vizsgálatot kellett kérni, mert ismét nem a tervek szerint haladt a megye gazdasági élete. Az ülésen elhangzott, hogy több fontos ipari létesítmény üzembe helyezése ismét elhúzódott, az ipar együttes és arányos fejlesztésében egyenetlenségek mutatkoztak, de gondot jelentett a lakásprogram megvalósítása és az egyre inkább jelentkező demográfiai hullám levezetése is. Hiányosságokat észleltek az élelmiszeripar fejlesztése terén, a feltárt gázkészletek felhasználásánál és a munkaerő-tartalékkal való megfelelő gazdálkodás kapcsán is.579 Amint láthattuk, a II. ötéves terv során országszerte gyakorlatilag alig valósult meg valami az ipar extenzív fejlesztéséről az intenzív szakaszra történő átállása terén. Komoly nehézségek adódtak e téren a III. ötéves terv idején is, amint ezt egy 1968-ban készült Szolnok megyei jelentés is megállapította. Az MSZMP Szolnok Megyei Bizottságának vizsgálatai arra a következtetésre Az 1968-tól induló gazdasági reformnak a szakirodalomban legelterjedtebb elnevezése az „új gazdasági mechanizmus”, de pl. Barta Györgyi reformszocializmusról, Csikós-Nagy Béla pedig egyenesen szocialista piacgazdaságról beszél. Forrás: BARTA GY. 2002. 24. p.; CSIKÓS-NAGY B. 1996. 144. p. 578 HONVÁRI J. 2006. 417., 422., 426. p.; SZAKÁCS S. 2002. 250-252. p. MNL OL M-KS-288-24/1968/14. ő.e. Jelentés a harmadik ötéves terv megyei vonatkozású gazdaságpolitikai, területfejlesztési célkitűzéseinek időarányos megvalósításáról és a további feladatokról. Az MSZMP Szolnok Megyei Párt VB 1968. március 5-i ülésének 4. napirendi pontja. 3-6. p. 268
