Sebők Balázs: Szolnok megye szocialista iparosítása 1950-1970 - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 13. (Szolnok, 2015)
IV. A II. hároméves tervidőszak (1958-1960)
- felmerült a folyékony szénsavból szárazjég gyártásának beindítása és palackozása is. A két felhasználási lehetőség közül elsősorban a szárazjég gyártását tartották fontosabbnak, mert Szolnok megyében megfelelő kapacitású, korszerű jéggyár ebben az időben nem működött. Az így előállítandó szárazjeget pedig hűtőházakban, hűtőkocsikban, valamint üzemekben, cukrászatokban és háztartásokban is fel lehetett használni. Megjegyezték még, hogy a nyugati piacok is korlátlan mennyiségben vettek fel szárazjeget, így ezzel a természeti adottsággal a népgazdaság devizabevételekhez juthatott- a gázmezők hasznosításának végiggondolása során felmerült a gáz műanyaggyártásra való felhasználásának lehetősége is, amely komoly távlatokat csillantott meg a hazai alapanyagbázis növelésére. Tudták, hogy a gázmezők hasznosításának kérdése meghaladja a megyei szervek hatáskörét és lehetőségeit. A hasznosítás kérdéskörében már tárgyalások folytak a Kőolajkutató Tröszt vezetőségével, akik közölték, hogy a gázmező országos érdekeket elégíthetne ki. Ekkor a Kőolajkutató Tröszt a Pest megye DK-i részén fekvő Törtei község szénsavkútjainál végzett a hasznosítást célzó kísérleteket. Ezen kísérletek eredményessége fejében biztatták a szolnokiakat szénsavüzem felépítésével. A megyénél hangsúlyozták, hogy e hatalmas gázmezőt mindenképpen hasznosítani kell, ha kell, helyi eszközökkel is - a műszaki előkészítés azonban az OT feladata.375 A legsürgetőbb megoldásra váró feladatok között 5. pontként szerepelt a gazdasági jellegű kisvasutak megépítése olyan területeken, ahol a közlekedési adottságok elégtelensége miatt a gazdaság - elsősorban a mezőgazdaság - hátrányt szenvedett. Ezeken a területeken a termelés, a felvásárlás és a személyforgalom teherautókon és vontatókon való kiszolgálása és biztosítása nem segítette elő a nagyüzemi mezőgazdasági termelést és a korabeli számítások azt igazolták, hogy egy-egy terület felvirágoztatásának egyedüli alapja a korszerű gazdasági kisvasút megépítése. Ezek kiépítésének költsége közel azonos volt a bekötő utak építési költségével, üzemeltetése pedig olcsónak és gazdaságosnak tűnt, nem utolsó sorban pedig nagyüzemi jellegű volt. Az egyik ilyen megépítendő gazdasági kisvasút a Szolnok - Besenyszög - Kőtelek - Nagykörű - Tiszasüly vonal lett volna. Ezek a Tisza mentén elhelyezkedő települések - Szolnok kivételével - a legközelebbi vasúttól 22-24 km-es távolságra voltak, az áruszállítást itt csak a korlátolt idejű nyári MNL JNSZML XXXV. 1-2-33. ő.e. 26-28. p. Megjegyzés: amint korábban már említettük, minden igazán fontos kérdésben a budapesti központi szerveknél döntöttek, „fenti” utasítás nélkül a szolnokiak egy lépést sem tehettek önállóan. 165
