Sebők Balázs: Szolnok megye szocialista iparosítása 1950-1970 - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 13. (Szolnok, 2015)
IV. A II. hároméves tervidőszak (1958-1960)
hajózással és tehergépjárművekkel lehetett lebonyolítani. Az előzetes számítások azt mutatták, hogy ezen a vonalon évente 251.700 utas és mintegy 112.919 tonna áru szállítására lett volna kereslet. A vonal kiépítésének első üteme 16 millió Ft-ot tett ki, ennek felét azonban magukra vállalták volna az érintett községek, állami gazdaságok, tsz-ek és magánosok. Erre a területre esett a több mint 15 ezer holdas Tiszasülyi Állami Gazdaság, valamint a 7 ezer holdas Palotási Állami Gazdaság területe is, amely az ország egyik legnagyobb összefüggő rizstermelő területe volt. A fentieken kívül Szolnok városának is érdeke fűződött a vasút megépüléséhez: egyrészt a város jobb áruellátása miatt, másrészt pedig a fölös munkaerő levezetése miatt is, hiszen a két állami gazdaságban nyaranta, de főként ősszel, a betakarítási csúcsok idején jelentős számú munkaerőt tudtak volna foglalkoztatni. A másik, gazdasági kisvasúira vonatkozó elgondolás a Fegyvernek - Tiszabura gazdasági kisvasút továbbfejlesztése lett volna Tiszagyenda, Tiszaroff, Tiszabura, Abádszalók, Tiszaderzs, Tiszaszentimre és Karcag város vonatkozásában. A fejlesztést azért tartották sürgetőnek a megyénél, mert a távlati elgondolások éppen ezt a területet jelölték ki a megye legnagyobb összefüggő öntözési területének, így a mezőgazdaság további fejlesztésének alapja lett volna a vonal továbbépítése.376 Feltétlenül szükségesnek tartotta a megyei vezetés, hogy már a hároméves terv időszaka alatt műszakilag előkészítsék egy száraztészta- és ostyagyár telepítését Karcag város területére. Itt a gyártáshoz szükséges valamennyi alapanyag a megye területén adva volt, így a kunsági búza minőségi lisztje, a tojás, a tej és adott esetben az olajos magvak is. Ezen kívül Karcag város közlekedési adottságai és munkaerőhelyzete is lehetővé tették és megkívánták az ilyen irányú telepítést (emlékeztetőül: Karcag gyakorlatilag kimaradt az I. ötéves tervidőszak nagyobb ipartelepítéseiből). A telepítendő üzem kapacitása napi egy vagon száraztészta és kb. 0,5 vagon ostya, esetleg nugátáru lett volna. Hasonlóképpen a Szolnok környékén lévőkhöz, a kőolajkutatások után Karcag város térségében is több lezárt kút maradt hátra, mint potenciális gáznyerési lehetőség. A Tü.2. és a Tü.4. számú furatoknál a kinyerhető gázmennyiséget napi 30000 m3 kapacitásúra becsülték. A gázmező hasznosítását a következő lépcsőkben tervezték: előbb a nagyobb ipari üzemek fogyasztásának biztosítása, aztán a nagyobb középületek, majd - tartósabb gázelőfordulás esetén - a város gázellátásának megoldása, végül pedig a környéken lévő nagyobb tsz-ek gázigényének kielégítése. Ezzel kapcsolatban a megyei tanács VB tervosztálya már meg is kezdte a tárgyalásokat a Nagy alföldi Kőolajtermelő Vállalat képviselőivel.377 376 Uo. 28-30. p. Uo. 30-31. p. 166
