Sebők Balázs: Szolnok megye szocialista iparosítása 1950-1970 - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 13. (Szolnok, 2015)
Bevezetés
használatra - rendszeresen elkészített jelentések, összefoglalók is segítségünkre voltak. Az 1970. évi népszámlálás egy másik szempontból is érdekesnek tűnik: ekkor volt ugyanis Magyarországon a legmagasabb az iparban dolgozó aktív népesség aránya az iparosítás megindítása után és a tercier szektor későbbi térhódítása előtt (44,2%). Az 1970-es esztendő, mint záró korszakhatár abból a szempontból is érdekes, hogy lényegében ekkorra zárult le a szocialista iparosítás első nagy szakasza - tulajdonképpen az első fele - és ekkoriban ért véget a társadalmi átrétegződés legradikálisabb időszaka is. Munkánk célkitűzése tehát az volt, hogy átfogó képet adjunk Szolnok megye szocialista iparosításának történetéről, valamint a társadalmi változásokról, a társadalomszerkezet átalakulásáról (átalakításáról). A könyv megírásakor a szerzőt a kronológiai fő fonál elsődleges szem előtt tartása vezérelte, tehát az elrendezés az egymást követő tervperiódusok kapcsán kronológiai, nem pedig tematikus. Már a kutatások megkezdése előtt is felvetődött bennünk az, ami a későbbiek folyamán egyre csak megerősödött: ebben az időszakban, de az 1950-es évek első felében különösen fontos és érdekes lehet a korabeli iparosítási tervek feltárása és ismertetése. Mit terveztek eredetileg, a terveket hogyan dolgozták át, ezekből pedig végül mely részek valósultak meg és miért? A fentieket egyszerűen nem lehetett kihagyni, ezért minden esetben jelentős terjedelemben szerepelnek az anyagban. Mint tudjuk, az igazi nagy beruházások a minisztériumi iparban1 az 1950-es évek első felében, zömében az I. ötéves tervidőszak során valósultak meg. Nem csak országos szinten volt ez így, hanem Szolnok megye esetében is: az akkor felépített nagyberuházások a későbbi középtávú tervidőszakok eseményeit is nagyban befolyásolták, hiszen olyan alapot teremtettek, amelyet a későbbiek során többé nem lehetett megkerülni. Ráadásul ezekben az években olyan éles politikai és gazdaságpolitikai fordulatok következtek be az országban, amilyenekre az ezt követő évtizedek során már nem volt példa. Ezért szerepel az I. ötéves tervidőszak nagyobb súllyal és nagyobb terjedelemmel, mint amennyit az öt esztendő önmagában alapvetően megkívánna. Az OT levéltári iratrendezésének sajátosságai miatt az igazi nagy beruházások tervezésének és kezdetének időszaka (1950-1951) az egyes ipari objektumok esetében is A korabeli szakzsargon élesen megkülönböztette a szocialista ipart és a még magánkézben lévő kisipart. A szocialista iparon belül a legjelentősebb a minisztériumi irányítás alatt álló ún. minisztériumi ipar volt: ide tartoztak a legnagyobb méretű és országos jelentőségű vállalatok. Ennél jóval kisebb fontosságúnak tartották a szövetkezeti ipart és a helyi ipart. A szocialista tulajdon kezelése a legfontosabb minisztériumi ipar esetében az államapparátus szerveihez, míg a helyi ipar esetében a megyei vagy a városi tanácsokhoz kötődött. 9
