Sebők Balázs: Szolnok megye szocialista iparosítása 1950-1970 - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 13. (Szolnok, 2015)
Bevezetés
nyomon követhető, így ezek bemutatásától sem tekinthettünk el. Nem lehetett ugyanis úgy megírni az iparosítás időszakát pl. Jászberény esetében, hogy „egyszer csak felépült két nagy, országos jelentőségű gépgyár” vagy „Mezőtúron gyakorlatilag nem történtek lépések az iparosítás terén az 1950-es években”. Előbbi és utóbbi kiragadott példánk esetében is nagy fontosságú szerepe volt a tervezésnek, a tervezett ipari beruházások körüli vitáknak, a tervmódosításoknak, az iparosításhoz kapcsolódó urbanizációs és egyben társadalompolitikai elképzeléseknek. Fontos még megjegyezni, hogy az iparosítás mellett - kisebb terjedelemben - szó esik az azzal párhuzamosan lezajló néhány fontosabb „járulékos beruházás”, például a lakásépítés helyzetéről is, amely fontos mutatója a korabeli iparosítási gyakorlatnak: az iparban ugyanis emberek dolgoztak, akiknek nemcsak munkahelyre, hanem lakóhelyre is szükségük volt. Utóbbiról sokáig mintha megfeledkeztek volna a gazdaság irányítói. Munkánk fő célja tehát az, hogy bemutassa Szolnok megye iparának és társadalmának változásait az említett időszakban, valamint elhelyezze ezeket országos, szűkebben pedig alföldi összefüggésben. A könyv arra az alapkérdésre keresi a választ, hogy Szolnok megyében - alföldi és országos összefüggésben is elhelyezve - milyen mértékű volt és milyen következményekkel járt az iparosítás? A sorok között több egykorú és saját kritikai észrevétel is helyet kapott, mindezek azonban csak a forrásokból levont következtetések erejéig terjednek. A téma tanulmányozása közben érdekes gazdaságfilozófiai kérdésként vetődhet fel, hogy az iparosítás alapvetően pozitív vagy negatív eseménysor-e egy ország, egy megye gazdaságának és társadalmának életében? A korabeli - egyoldalúan és kritika nélkül a szovjet mintát követő - magyarországi gazdaságpolitika az iparfejlesztésben sokáig egyfajta univerzális, minden gazdasági és társadalmi problémára megoldást jelentő csodaszert látott. Be kell viszont látni, hogy a modernizáció során valamit kezdeni kellett Magyarország társadalmi és gazdasági elmaradottságával: ennek speciális, a korabeli szovjet gyakorlatot követő megoldására tettek kísérletet a szocialista rendszer első két évtizedében Magyarországon és ezen belül Szolnok megyében is. A fő célkitűzés az ország egyoldalú agrárjellegéből való kivetkőzés volt. Hogy a szovjet gyakorlat az extenzív iparosításban látta a megoldás kulcsát és ezt a magyar vezetés is kritika nélkül követte, az már történelmi tény. 10
