Sebők Balázs: Szolnok megye szocialista iparosítása 1950-1970 - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 13. (Szolnok, 2015)
Bevezetés
cikkeken és megnyilvánulásokon túl jelentős számban találni reálisan kritikus, tényfeltáró írást is, tehát mint forrást nem lehetett kihagyni összefoglalásunkból.1 A megyei sajtó írásainak feltárásában nagy segítségünkre volt az 1961-ig rendelkezésre álló repertórium.2 Az ezt követő esztendőknek a megyei sajtóban megjelenő vonatkozó eseményeit viszont már körülményesebb volt megtalálni. Végül szólnunk kell röviden a könyvben található képanyagról is. A képek nagy többsége a szolnoki Damjanich János Múzeum, illetve a jászberényi Jász Múzeum fotóarchívumából való. Sajnálatos módon a megyei sajtó és más, a korban megjelent irodalom képanyaga azok igen rossz minősége miatt munkánkban nem jöhetett szóba. Szó esett már a kutatás térbeli kiterjedéséről, amely természetesen a címben foglalt Szolnok megye: nem szabad azonban eltekinteni attól, hogy a megye iparosítását, iparfejlődését csak nagyobb, alföldi, illetve országos összefüggésben lehet érthetően feltárni. Ezért a Szolnok megyéről szóló rész mellett minden esetben ott találhatóak a többi, rokon gazdasági vonásokkal és történelmi életúttal rendelkező alföldi megye összehasonlító történései, adatsorai, de értelemszerűen Szolnok megye eseményeit próbáltuk elhelyezni országos összefüggésben is. A könyv anyagának térbeli kiterjedésén túl térjünk át annak időbeli terjedelmére. Ez az 1950 és 1970 közötti időszakot foglalja magába: a kezdő- és a végdátum nem a „szép kerek számok” miatt került kiválasztásra, hanem az egyes szocialista népgazdasági tervek és a népszámlálások miatt. Ebben az időintervallumban három ötéves- és egy hároméves középtávú népgazdasági tervidőszakot dolgoztunk fel, azonban előzményként tárgyalnunk kellett az I. hároméves terv időszakát (1947-1949) is, sőt a kiindulási alapok megértése okán kisebb kitekintést is végeztünk Jász- Nagykun-Szolnok vármegye ipara kialakulásának körülményei kapcsán. Az I. ötéves tervidőszak 1950-ben kezdődött, a III. ötéves tervidőszak pedig 1970- ben fejeződött be. A könyv társadalomtörténeti kitekintéseinek megírását segítette, hogy a véletlen folytán a korabeli népszámlálások egybe estek a fent említett három ötéves terv közül az első kezdetével és az utolsó végével. Az 1949-es népszámlálás kiindulási alapként szolgált, az 1970-es kapcsán pedig meg lehetett vonni a végső következtetést: az iparosítással párhuzamosan honnan hová jutott el a társadalom? Mennyiben sikerült átalakítani a magyar társadalmat, megváltoztatni a társadalom szerkezetét? Utóbbi kérdések megválaszolására a népszámlálási adatok mellett a pártapparátus által - belső Vö.: HORVÁTH Sándor: A kapu és a határ: mindennapi Sztálinváros. Társadalom- és művelődéstörténeti tanulmányok 34. sz. MTA Történettudományi Intézete, Bp., 2004. A Szolnok Megyei Néplap repertóriuma. Összeáll.: Nyitrai Lajos. Szolnok, 1977-1989. Több kötetben. 8
