Csősz László: Konfliktusok és kölcsönhatások. Zsidók Jász-Nagykun-Szolnok megye történelmében - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 12. (Szolnok, 2014)

IV. Népirtás 1944-ben

(bankok, mezőgazdaság, hadiüzemek) a zsidók megőrzésére.662 A mentés lehetséges útjának látszott az is, hogy egyesek mezőgazdasági munkásként illetve cselédként leszerződve munkavállalás útján kerüljék el a gettósítást. Egy mezőtúri gazda földjén számos szarvasi zsidó dolgozott, ahol jó bánásmódban, ellátásban részesültek. A főszolgabírónál, majd a főispánnál is kérvényezte, hogy a gazdaságban maradhassanak, és az utolsó napig igyekezett halogatni elszállításukat.663

A zsidók elkülönítése, összegyűjtése, majd deportálása a nyílt színen zajlott, és a nem zsidó társadalom valamennyi rétegét érintette. A zsidókérdés „megoldása” intenzíven foglalkoztatta a lakosok egy részét. A döntéshozók legitimációs okokból a közvélemény reakcióira is figyelemmel voltak. Ezért a gettók létesítése és más döntések számottevően alakulhattak a civil kezdeményezések és megmozdulások hatására.

A gettók ügyében fellépők többnyire a zsidók belvárosi, komfortos elhelyezése ellen, lakásaik igénybevétele ellen tiltakoztak. Szolnokon például a Keresztény Gazdasági és Szociális Párt helyi elnökének vezetésével népes küldöttség kereste fel a polgármesteri hivatalt. Fellépésük miatt elvetették azt a gettótervet, amely a pályaudvar melletti MÁV-kolónia kitelepítését irányozta elő. Több helyütt a vasút mellett lakók éppen a zsidók odatelepítését kérték, a széles körben elterjedt hiedelem miatt, amely szerint az általuk lakott negyedeket nem bombázzák.664 Karcagon a helyi polgárok közvetlenül a német városparancsnokságnál tettek panaszt a belvárosi gettóterv miatt.665 A megmozdulásokat és feljelentéseket kísérő publicitás és a felsőbb hatósági lépések miatt több helyen meghiúsultak a helyi vezetők viszonylag humánusabb gettósítási tervei. A közvélemény nyomása hatással volt a gettórendszabályokra is. Az áruhiányt és a feketegazdaság jelenségeit sokan a zsidók gazdasági tevékenységéhez kapcsolták, így már a háború elején megjelent a bevásárlás korlátozásának igénye. Számos gettóban lakossági bejelentések nyomán több lépcsőben korlátozták a gettóból történő kijárást, illetve a bevásárlásokat. Utóbbit végül csak kijelölt bizottságok számára tették lehetővé.666

Soós József takarékpénztári igazgató nyilatkozata. Sz. megyei III. sz. lg. Biz. ir.

Cs. F. visszaemlékezése. USHMMA Csató Collection. Az eset illusztrálja azt is, hogy a tekintély és a korrupció adott esetben a zsidók védelmében is kihasználható volt. A csendőrök rendszeresen ellenőrizték a munkásokat, de miután a gazda adott nekik fél kiló (hiánycikknek számító) vajat, az ellenőrzések megszűntek.

664 Ez történt például Szegeden. Molnár 1995, 82-84. p.

BFL Nb. 18.809/1949. (dr. Sántha Miklós karcagi polgármester pere), 180. p.

666 Pénzes Sándor polgármester pere. BFL Nb. ir. 1209/ 1948.

213