Csősz László: Konfliktusok és kölcsönhatások. Zsidók Jász-Nagykun-Szolnok megye történelmében - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 12. (Szolnok, 2014)
IV. Népirtás 1944-ben
A kollaboráns kormány számára fontos volt a közvélemény megnyerése, ezért hangsúlyozták, hogy a zsidók eltávolításának a „keresztény polgári érdekek” maximális figyelembevételével kell megtörténnie.667 Ennek jegyében igyekeztek minimálisra csökkenteni a költözésre kényszerített nem zsidók számát és ügyelni arra, hogy eredeti lakásuknál jobbat, nagyobbat kapjanak. A költözés, renoválás költségeit is bőkezűen térítették meg, természetesen a zsidó vagyon kárára. Bár minden esetben anyagilag előnyös cseréről volt szó, olyanok is akadtak, akik - megszokásból, praktikus okokból, esetleg a nem várt juttatás következményei miatti aggodalomból - vonakodtak elhagyni lakásaikat, gazdasági épületeiket. A csekélyebb érdekérvényesítő potenciállal bíró lakosok szempontjai a jelek szerint kevesebbet nyomhattak a latban. Túrkevén például a tervezett gettó területéről azonnali hatállyal és tiltakozásukkal nem törődve költöztettek ki öt szegény parasztcsaládot és három napba telt, amíg elhelyezésükről gondoskodtak.668 Miközben tömegek vetélkedtek a zsidó vagyonért, a nem zsidó társadalom széles rétegei váltak a kampány kárvallottjaivá, sőt olykor maguk is üldözötté. Az utóbbi csoportba tartoztak a „vegyes” családok tagjai, akiket az érzelmi csapás mellett vagyoni károk is értek. Például azt a túrkevei férfit, akitől a zsidó feleségét elhurcoló csendőrök a házkutatás során közös szerzemény címén elvették a nála talált készpénz felét.669 Ennél többen voltak a zsidók üzletfelei, hitelezői, kliensei, alkalmazottjai, munkatársai, de általában mindazok, akiket hátrányosan érintett a zsidók eltávolítása. Közéjük tartoztak Szolnokon a bombatámadások sebesültjei, akik ellátatlanok maradtak, miközben a zsidó orvosok csak hullaszállítást végezhettek, és a csecsemőotthon „lakói”, akiket 1944 nyarán Budapestre kellett evakuálni, miután az egyetlen szakképzett gyermekorvost, a gyermekosztályt létrehozó Krámer Dezsőt eltiltották hivatása gyakorlásától.670 A zsidók eltávolításának hatása a gazdaság szinte minden szférájában érezhető volt, egyes ágazatokban illetve régiókban pedig válságos helyzetet idézett elő. A helyzet különösen a közegészségügyben és a közellátásban volt kritikus, de a gazdaság működését jelentősen akadályozta a zsidó iparosmesterek, kereskedők és egyéb specialisták, például mérnökök hiánya is. Szabó Ferenc polgármester a gettó létesítésével kapcsolatos átirata. MNL JNSZML Szolnok pm. ir. 11.030/1944. Hamar Zoltán rendőrtanácsos pere. BFL Nb. ir. 1545/1948. Sebestyén Kálmán pere. MNL JNSZML Szolnoki Nb. ir. 213/1945. Hasonló esetekre lásd még: A Zsidók Anyagi és Vagyonjogi Ügyeinek Megoldására Kinevezett Kormánybiztos ir. MNL OL I. 72. tek. 670 MNL JNSZML Szolnok pm. ir. 7976/1944., Szabó I. - Szabó L. 1989, 280. p. 214
