Csősz László: Konfliktusok és kölcsönhatások. Zsidók Jász-Nagykun-Szolnok megye történelmében - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 12. (Szolnok, 2014)
II. Az integráció kora (1780-1918)
A gazdasági kapcsolatok eközben mind szorosabbá váltak, és a Jászkunságban üzleteket bonyolító zsidók idejük nagyobb részét a városhatárokon belül töltötték. 1840 után szinte kizárólag zsidó kereskedők (például Biedermann bécsi, Schulhof pesti és Helzinger kecskeméti nagykereskedők megbízottjai) vásárolták fel a fő exportcikknek számító gyapjút, szállították a pálinkát, és árusítottak a vásárokon, valamint az albérletbe (zálogba) vett boltokban." 1842-ben a herényi boltosok a nádornál már sikertelenül kérvényezték, hogy a hetivásárokon tiltsa meg a zsidóknak az általuk is forgalmazott iparcikkek árusítását.99 100 A boltok bérletét zsidók számára továbbra sem engedélyezték, az illegális lerakatok gyakorlata virágzott.101 1848-ban a környékbeli zsidók elérték, hogy fizetség fejében Jászberényben éjszakázhassanak. Ekkortájt szereztek először a zsidók a Jászságban földbérletet, jogilag albérlet (subarenda) formájában.102 A Jászkunságban a hitelezési tevékenységet akadályozta, hogy a kiváltságos kerületekben a birtokeladás felülvizsgálható, az eladott redemptus birtok visszaperelhető volt. Jászberényben 1794-ben van először adat zsidó hitelező részére betáblázott földbirtokról. Ez azt jelentette, hogy a birtokot árverésre bocsátották, és a hitelezőt a befolyt vételárból fizették ki. Az 1830-as és 40-es években ilyen esetek tömegesen fordultak elő a tanácsülési jegyzőkönyvek tanúsága szerint.103 A földhasználat első szélesebb körben gyakorolt módja a zsidók számára a haszonvételekhez (kocsma, serház) tartozó birtokon folytatott gazdálkodás vagy legeltetés volt. A városi telkek (fundusok) szerzése országosan már a 19. század első felében gyakorlat volt. A Jászkunságban és Szolnokon beltelkek és házak megszerzését 1848 előtt még zálogjogon sem engedték meg. A szabályozás kijátszására álcázott adásvétellel (keresztény stróman közbeiktatásával) gyakorta próbálkoztak.104 A térség zsidó népességének szociális és vagyoni viszonyaira ebből a korszakból nincsenek adataink. Tanulságosak viszont a környékbeli nagy kibocsátó központok türelmi adóösszeírásainak adatai. Abonyban a helyi és környékbeli 240 zsidó családfő 1846-ban az alábbiak szerint fizetett: 13 fő 50 és 100 forint között, 121 fő 5 forint felett, 56-an 2 forinton felül, 50-en pedig 2 99 MNL JNSZML Karcag tjkv, 1845-1846. MNL JNSZML Jászberény tjkv, 1842-43. Kálmán 1916, 134. p., MNL JNSZML JKK Közgy. jkv., 1843. 101 MNL JNSZML JKK Közgy. jkv. 1843. 102 Kálmán 1916, 36. p. 103 Kálmán 1916, 20, 24-25. p. 104 MNL JNSZML Szolnok tjkv, 1843. 38
