Csősz László: Konfliktusok és kölcsönhatások. Zsidók Jász-Nagykun-Szolnok megye történelmében - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 12. (Szolnok, 2014)
II. Az integráció kora (1780-1918)
végleg csak 1867 törölte el ennek akadályait.195 1872-ben a jászsági és nagykunsági ügyvédek névsorában még nem találunk zsidót. A szakma első zsidó képviselői bevándorlók voltak. A helyiek közül jogi (és mérnöki) végzettséget elsőként az 1860-as években betelepedő első generáció gyermekei szereztek az 1880-as évek közepétől. A következő évtizedtől kezdve már tömegesen diplomát szerző helyi zsidó fiatalok túlnyomórészt elköltöztek a régióból a nagyobb állás- és karrierlehetőségek miatt. Zsidó polgárasszony Jászapátin az 1910-es években. Lakatos Antal felvétele. Forrás: Néprajzi Múzeum, NM F 34527. II. 3. 2. Társadalmi integráció Zsidók és nem zsidók társadalmi kapcsolataiban a közvetlen gyakorlati célon (például üzleti kapcsolatokon) túlmenő érintkezés jelentett minőségi változást. Az ilyesfajta kapcsolatokat lehetővé tevő első intézményesült társadalmi tér Nyugat-Európában a szabadkőműves társaságok hálózata volt.196 Magyarországon a jakobinus mozgalom elfojtása után ezek a szervezetek tilalmi listára kerültek, ezért szerepüket az úri kaszinók Széchenyi István 63 195 Először 1853-ban engedélyezték zsidó ügyvédjelölt vizsgára bocsátását. Groszmann 1917, 38. p., Büchler 1897, 170. p. 196 Katz 1995, 48-62. p.
