Csősz László: Konfliktusok és kölcsönhatások. Zsidók Jász-Nagykun-Szolnok megye történelmében - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 12. (Szolnok, 2014)
II. Az integráció kora (1780-1918)
kezdeményezésére 1827-ben megindult mozgalma töltötte be. A kaszinók, klubok és más társadalmi egyesületek, illetve az ott tömörülő reformpárti középnemesi rétegek alkották azt a „félsemleges” (elvben toleranciát, az előjogok és a rendi korlátok meghaladását hirdető, a gyakorlatban előítéletektől és kirekesztéstől korántsem mentes) társadalmat, amely a zsidóság korai társadalmi befogadásában (és asszimilációs mintáiban) alapvető szerepet játszott.197 A zsidóság integrációjában élen járó városokban a kaszinó az emancipáció fontos korai fóruma, egyben a liberális nemesség és a modern szellemű zsidó elit szövetségének jelképe lett. Ennél is fontosabb volt ez a szerep számos mezővárosban, főként ott, ahol nem élt erős polgári elem, és a zsidóság már korábban jelentős gazdasági pozíciókat vívott ki magának. Heves és Külső-Szolnok megyében a megkésett polgári fejlődés, a zsidóság kései megtelepedése és viszonylagos gyengesége miatt a kaszinók nem tölthették be ezt a szerepet. A helyi zsidóság nem képviselt olyan gazdasági, szakmai és kulturális súlyt, hogy a társadalmi egyesületek alakításakor megkerülhetetlen tényező legyen. Külső-Szolnokban elsőként Szolnokon alakult a helyi és környékbeli elitet tömörítő kaszinó (1836). Alig egy év múlva „tisztességes csárdába sem való jelenetek” után „ivó- s kártyaházzá aljasuk”, majd később a német származású hivatalnokgárda zártkörű klubjává vált.198 1842-ben a céhes mesterek külön Polgári Egyesületet alakítottak.199 A hatvanas évekig nincs rá adat, hogy ezekbe felvettek volna zsidókat. Törökszentmiklóson viszont az 1842-ben alakult Casino Egyletbe 1848-ban felvették az első izraelita tagot, Frank Ábrahám tanító személyében, aki nagy lelkesedéssel fogott a közéleti munkához.2"" A Jászkunságban ez a folyamat ennél is hosszasabb volt. Több mint húsz évvel azután, hogy zsidó fiatalok először táncolhattak egy vidéki kaszinó bálján,201 Jászberényben ez még parázs vitát váltott ki. 1859 farsangján arról folyt a polémia, hogy a közrendű és zsidó hölgyeket „bebocsássák-é az 1 ft. belépti díj mellett tervezett jótékony célú vigalomra”. „Dicsérettel kell megemlítenünk” - írta a beszámoló helyi szerzője, hogy „a szabadelvű párt 64 197 A témáról részletesebben lásd: Silber 1992. 198 Remei lay 1841, 388. p. 199 MNL JNSZML Szolnok tjkv, 1842. A bejárat fölé festette a Szabadság, Egyenlőség jelszavakat és az általa készített kalendáriumból 100 példányt a kaszinónak adományozott. Szabó A. 2001, 303-304. p. 201 Palánkán, 1838-ban. Silber 1992, 122. p.
