Csősz László: Konfliktusok és kölcsönhatások. Zsidók Jász-Nagykun-Szolnok megye történelmében - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 12. (Szolnok, 2014)
II. Az integráció kora (1780-1918)
szerep. A magyar birtokstruktúra közismert aránytalanságaihoz képest (az arisztokrata és egyházi óriásbirtokok dominanciája) Jász-Nagykun-Szolnokban viszonylag kiegyensúlyozott birtokviszonyok alakultak ki, elsősorban a jászkun vidékek jellegzetességei miatt. Nagyobb volt a középbirtok, illetve az életképes paraszti gazdaságok aránya. Külső-Szolnok megye egyes részein jelentős arányú birtoktalan parasztság, agrárproletariátus és uradalmi cselédség élt. Ezért itt nagyobb talajra leltek a radikálisabb társadalmi mozgalmak és gyakoribbak voltak a sztrájkok a dualizmus évtizedeiben. Egyes nagyobb településeken viszont megmaradt a kis- és középbirtokos gazdaréteg túlsúlya. Az általában polgárosodottabb jászkun parasztság az olvasókörök és más polgári egyesületek, valamint az egyházak (különösen a katolikus egyház) erősebb befolyása alatt állt. Ez a képlet általában mérsékeltebb politikai magatartáshoz vezetett. Mindazonáltal a volt jászkun települések társadalmának is volt egy jelentős földtelen, 1876 után kiváltságait, gyakran szavazati jogát is elveszítő rétege, amely bázist jelentett az agrárszocialista és más radikális parasztmozgalmak számára.245 Az agrárproletariátus elégedetlensége és elitellenessége gyakran öltött zsidóellenes arculatot. Talán nem véletlen, hogy a korszak legnagyobb arató- és cselédsztrájkjai zsidó birtokosok és bérlők gazdaságaiban történtek. 1891- ben a pusztapói Elerzfelder, 1903-ban a fegyverneki Schwarcz, 1906-ban a tiszasülyi Breuer gazdaságban történt tiltakozó megmozdulás. Az erőszakos cselekményekhez is vezető akciókat a katonaság és a csendőrség bevetésével sikeresen megfékezték246, illetve halálos áldozatok és súlyosabb atrocitások nélkül felszámolták. A háború kitörése után az antiszemita töltetű tiltakozó megmozdulások mind gyakoribbá váltak.247 A zsidók polgári emancipációja 1895-ben, az izraelita vallást a történelmi keresztény egyházakkal azonos jogokat biztosító recepciós törvénnyel teljesedett be. Ettől kezdve lehetővé vált a vegyes házasság, és az izraelitáknak is kijárt az államtól a bevett felekezeteknek járó vallási és oktatási támogatás.248 A századfordulós időszak a zsidó és nem zsidó együttélés történelmi tetőpontját jelentette. A liberális és hazafias politikai deklarációk, nagyszabású millenniumi ünnepségek és a modernizációs sikereket megtestesítő * 306 79 245 Például Jászapátiban, Jászárokszálláson és Kunszentmártonban. A kérdésről részletesebben lásd: Kiss 1968. 246 Havassy 1980, 461. p., Soós - Szabó I. - Szabó L. 1980, 162. p., Bagi - Soós 1989, 598. p. Jelentés a Jászapátin történt zavargásokról. MNL JNSZML alisp. ir. 5758/1916. 248 1895. évi XLII. törvénycikk az izraelita vallásról. Magyar Törvénytár 1894-1895, 305306. p.
