Csősz László: Konfliktusok és kölcsönhatások. Zsidók Jász-Nagykun-Szolnok megye történelmében - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 12. (Szolnok, 2014)
II. Az integráció kora (1780-1918)
törvénykönyvet, amely megszüntette a szabad költözést korlátozó magyar törvények hatályát.121 Ez nagy lökést adott a betelepülésnek. 1860, az alkotmányosság részbeni helyreállítása után kiújult a jogi és adminisztratív eszközökkel folytatott zsidóellenes politikai küzdelem, amely csak az emancipációs törvény, illetve a jászkun kiváltságok eltörlése után zárult le. Az sem könnyítette a zsidók helyzetét, hogy ügyeikben nem ritkán a tanácsok görög származású tagjai döntöttek. A kiváltságos kerületekben, sőt országos viszonylatban is a legtovább elhúzódó utóvédharcot a Jászságban és a Nagykunságban vívta néhány befolyásos görög származású kereskedőcsalád a zsidók megtelepedése ellen. A gazdasági érdekcsoportok közötti konfliktust a két világháború közötti időszak tudósai előszeretettel ábrázolták „népfajok” közötti küzdelemként, nem ritkán retrospektív és (többé-kevésbé bújtatottan) zsidóellenes éllel.122 A vallási-etnikai arculatot öltő küzdelem valójában inkább konkurens elitcsoportok egzisztenciális-gazdasági pozícióharca volt. A régi polgári elitek önvédelme máshol is hasonló összecsapásokhoz vezetett. A szolnoki céhek például rendszeresen felléptek az érdekeiket sértő külső árusok ellen, köztük zsidók, szlovákok, más városokból való magyarok, de akár a helyi görög és német boltosok ellen is.123 Azonos vallású vagy etnikumú kereskedők, iparosok vetélkedése sem mindig folyt kíméletesebb módszerekkel.124 A zsidó beköltözők elé emelt falakat a már megtelepedett hittestvéreik is erősítették. Az elszegényedett, adófizetésre képtelen tagokat akár ki is vethette a közösség. Teuts (Deutsch) Mózest például 1830-ban, három évtized után azért utasították ki Fülöpszállásról, mert idős korára üzlete tönkrement. Néhányan csalással és ,,a’ tehetősebb Zsidókat elidegenítő és tetemes adósságokkal” vádolták.125 A zsidóság, mint közös érdekeiért összehangoltan fellépő csoport csak az antiszemita sztereotípiák tükrében létezett. Ebben a térségben, akárcsak az Alföld más részein, a „görög-zsidó” konfliktus, illetve a magyar mezővárosi, városi polgári rétegek ellenállásának 121 Császári pátens, 1852. november 29. Gonda 1992, 95. p. 122 Schäfer 1930. 123 MNL JNSZML Szolnok tjkv, 1816-1843. A konfliktusok szélsőséges példája: Schwartz Jakab jászárokszállási házalót zsidó konkurensei meggyilkolták, holttestét a határban elásták. MNL JNSZML Jászberényi cs. kir. kap. ir. 13/1855. A vizsgálat csak az utóbbit látta bizonyítottnak, és arra hivatkozva, hogy „tehetős állapotjában az egész Város sok hasznát vette”, könyörületből megengedték, hogy haláláig a városban maradhasson. MNL JNSZML JKK Közgy. ir. 1830. Szabó 2001, 223. p. 43
