Csősz László: Konfliktusok és kölcsönhatások. Zsidók Jász-Nagykun-Szolnok megye történelmében - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 12. (Szolnok, 2014)
II. Az integráció kora (1780-1918)
intenzitása messze elmaradt a jelentős „törzsökös” (német) polgársággal bíró városokban tapasztalható mértéktől. A felvidéki és dunántúli városokban, valamint Pesten a zsidók integrációja szempontjából kulcsfontosságú időszakokban (1790 és 1840 után, 1848-ban) a zsidóellenesség tömeges pogromokban, véres eseményekben is megnyilvánult. A különbség oka nem az Alföld eltérő etnikai összetételében keresendő. Inkább a zsidóság kései, kisebb intenzitású megjelenése, hiány funkciói, a konkurens középosztály és nemesség viszonylagos gyökértelensége, gyengesége és csekélyebb politikai-gazdasági befolyása járultak hozzá a „toleránsabb” légkörhöz. Jászberényben, 1850. februárjában azzal utasították el egy zsidó bőrös letelepülési kérelmét, hogy tevékenysége nem szükséges, mert azt a helybeliek ellátják, és a beköltözést a lakosság is ellenszenvvel fogadná. A tanács az évszázados előjogokra és az aulikus hagyományokra is hivatkozott.126 Ekkor még sikerrel, azonban 1850. júniusában (a fellebbezést követő főkapitányi verdikt nyomán) kénytelen volt megengedni az első zsidó lakos, az aszódi Buck Gábor (1816-1889) beköltözését. Az engedélyező határozat az olmützi alkotmány 25. §-ára hivatkozott, amely szerint meg kellett engedni a beköltözést és iparűzést. Ezzel viszont a tanácstagok a 33. §-t szegezték szembe, amelynek értelmében a települések alapjogai közé tartozott az új lakosok befogadása. Szerintük tehát a tanácsot a „polgárság vagy lakossági jog engedményezésére kötelezni nem lehet”, ebből adódóan az utóbbi joghoz kötődő boltbéli kereskedés sem engedhető meg. Ezt ismét kerületi alkapitányi határozat bírálta felül, így Buck boltot nyithatott, egyelőre bérelt magánházban.127 * Hamarosan elérte, hogy a piacon és a vásáron az első helyen árulhatott, helypénzt viszont az idegen kereskedőkhöz hasonlóan fizetnie kellett. A tanács világossá tette, hogy ez a kedvezmény csak teljes jogú lakosoknak jár, ő pedig csak ideiglenes tartózkodási engedélyt nyert el. Azt ajánlották Bucknak, hogy „várja be az egyenlőség elvéül kimondott igének testté olvadását”. A biblikus fordulat alatt feltehetőleg azt értették, hogy vagyona és érdemei ellenére csak hosszú idő után érheti el ezt a státuszt. Három évvel később újra próbálkozott, sikertelenül. Az elutasító határozat ismét kiemelte, hogy tartózkodását is csak kényszerből, „ellenszenve dacára” engedte meg a város. 12x Már az ideiglenes tartózkodási engedély (ún. commorans státusz) megszerzését is szigorú feltételekhez kötötték. Ezek hiányában legfeljebb egy jogot szerzett lakos háznépének tagjaként lehetett engedélyt kapni, bejelentett lakosként, ami a lakhatási jognál is ideiglenesebb, megtűrt helyzetet jelentett. 44 126 MNL JNSZML Jászberény tjkv, 1850. Kálmán 1916, 15. sz. 127 MNL JNSZML Jászberény tjkv, 1850. Kálmán 1916, 16-18. sz. MNL JNSZML Jászberény tjkv, 1850. Kálmán 1916, 19-20. és 27. sz.
