Csősz László: Konfliktusok és kölcsönhatások. Zsidók Jász-Nagykun-Szolnok megye történelmében - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 12. (Szolnok, 2014)
V. Epilógus
V. Epilógus A Jász-Nagykun-Szolnok megyei zsidók sorsa a náci lágerbirodalomban további feldolgozás tárgya kell, hogy legyen. Erre a kérdésre terjedelmi okokból csak röviden térhetünk ki. Az Auschwitzban kényszermunkára kiválasztottak, túlnyomórészt nők többek között az alsósziléziai Peterswaldau, Langenbilau és Parschnitz, valamint a felső-ausztriai Lenzing hadiüzemeiben dolgoztak: repülőgépgyárban, textilüzemekben, romeltakarításon.830 Voltak Jász-Nagykun-Szolnok megyeiek abban az 1700 magyar nőből álló kontingensben is, akik kegyetlen munkakörülmények között Frankfurt-am-Main repülőterét építették.831 Sokan kerültek Buchenwald altáboraiba, többek között Allendorfba és Duderstadtba.832 A későbbi kiürítések során Ravensbrückbe, Günskirchenbe, Bergen-Belsenbe hurcolták őket. Sokan a kimerültség, éhezés és fertőzések következtében ezekben a táborokban haltak meg, nem ritkán már a felszabadulás után. A munkaszolgálatra vitt fiatal és középkorú férfiak közül sokan szintén megjárták a birodalom lágereit. A nyugati határszélen erődítési munkálatoknál dolgoztatták őket, innen gyalogmenetekben az Alpokon át ausztriai Mauthausenbe, majd Günskirchenbe hajtották. Megfelelő szállás, ellátás híján és az őrség kegyetlenkedései miatt sokan nem élték túl az utat. Néhányan munkaszolgálatosként fogságba esve szovjet és román fogolytáborokban, kórházakban töltöttek el hónapokat, olykor éveket.833 A birkenaui rámpán munkára szelektált idősebbek és kamasz fiúk többnyire Buchenwaldba és altáboraiba kerültek, ahol gyárakban, vegyi üzemekben, építkezéseken dolgoztak. Voltak, akiket végül szintén Günskirchenbe evakuáltak, mások a csehországi Theresienstadt lágerében élték meg a felszabadulást. Tizenötezer alföldi zsidót a strasshofi elosztón át ausztriai munkatáborokba deportáltak, amely az életben maradás jóval nagyobb esélyét jelentette. Köztük voltak a szentgyörgypusztai internáló tábor foglyai is.834 F. S. visszaemlékezése a HDKE gyűjteményében, M.A., K.J. B.Zs. és mások visszaemlékezései, Kertész Gyűjtemény. Sorsukat A kifutópálya (Malte Rauch - Bernhard Türcke, Die Rollbahn, 2003) címmel dokumentumfilm is megörökítette. B.T. és A.J. visszaemlékezése a HDKE gyűjteményében, MZSL DEGOB 628, 3495. jkv. A törökszentmiklósi Fried Dezső például 1942-ben esett fogságba és 1947-ben került haza a Szovjetunióból. Varga 1994, 168. p. Hasznos Zsigmond, Gere Lajos, Gombos Árpád ügyvédek, Kormos Jenő a Tiszamenti Fakereskedelmi Rt. igazgatója, Katona József papírgyári tisztviselő, és Schwarzthal 285
