Csősz László: Konfliktusok és kölcsönhatások. Zsidók Jász-Nagykun-Szolnok megye történelmében - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 12. (Szolnok, 2014)
IV. Népirtás 1944-ben
„az utcára menni sem volt tanácsos, mert különböző inzultálásoknak voltunk kitéve. Napirenden volt, hogy ablakainkat kővel betörték”,446 Az erőszakos akcióknak a német parancsnokok igyekeztek véget vetni. Szemben a keleti fronton 1941-ben alkalmazott gyakorlattal, a nácik 1944-ben Magyarországon nem támogatták a helyi „tisztogató” akciókat.447 Ellenkezőleg, céljuk a helyzet konszolidációja, a leendő áldozatok (és a lakosság) megnyugtatása volt. Az Eichmann-kommandó két tagja, Krumey és Wisliceny 1944. március 20-án reggelre a Pesti Zsidó Hitközség központjába rendelték a fővárosi zsidó vezetőket, és utasították őket a parancsaikat közvetítő Zsidó Tanács megalakítására.448 A megnyugtatás és a fenyegetések kettős módszerével, a törvényesség látszatának megőrzésével valósították meg céljaikat. A vidéki városokban ezzel mindenben megegyező forgatókönyv működött. A Wehrmacht 1944. március 19-én a kora délelőtti órákban megszállta Kelet-Magyarország stratégiai jelentőségű pontjait. A hónap végéig a kisebb Jász-Nagykun-Szolnok megyei városokba is német helyőrség települt, egy rendőri jelentés szerint „a legkisebb rendzavarás nélkül”.449 A néhány fős SD és Gestapo alakulatok működésének a városparancsnokságok fegyveres ereje és a vasúti pihenőállomásokon (például Szolnokon) tartózkodó jelentős számú katona jelenléte adott nyomatékot. A Tiszántúl nagy részén a műveletet a német biztonsági rendőrség Debrecenben létesített központja irányította, Hans Bauer SS-alezredes parancsnoksága alatt. Az Eichmann kommandó képviselője itt a theresienstadti koncentrációs tábor parancsnokaként hírhedtté vált Siegfried Seidl volt.450 A város stratégiai fekvése miatt a debreceni központ Szolnokon is létrehozott egy Gestapo kirendeltséget. A parancsnok a város talán legszebb, magyaros szecessziós stílusú lakóházában, a Szapáry utca 20. szám alatt rendezkedett be. A tulajdonos, Breuer László ügyvéd volt március 27-én a 446 MZSL DEGOB 628. jkv. Az ezzel kapcsolatos német politikáról lásd: Browning - Matthäus 2004, 268-277. p. Az RSHA főnöke, Reinhardt Heydrich különleges parancsban írta elő a német megszálló erők számára a lakosság által végrehajtott spontán „öntisztító műveletek”, azaz pogromok és tömeggyilkosságok támogatását és kezdeményezését. Breitman 1991, 171- 173. p. 448 Az eseményekről lásd: Munkácsi 1947, 14-17. p., Stern 2004, 303-304. p., A Tanács megalakításáról általában: Molnár 2000, 131-181. p., Kádár - Vági 2009. 449 MNL JNSZML Túrkevei r. kap. ir. 72/1944. 450 Korábbi pályájáról lásd: Fedorovic 2003. 164
