Csősz László: Konfliktusok és kölcsönhatások. Zsidók Jász-Nagykun-Szolnok megye történelmében - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 12. (Szolnok, 2014)
IV. Népirtás 1944-ben
letartóztatások első áldozata.451 A többi SS-tiszt is a legelőkelőbb zsidó lakásokat foglalta el önkényesen, ahol más lakások legértékesebb tárgyait összehordva alakítottak ki luxuslakásokat. A tulajdonosokat elhurcolták, családjaikat az utcára tették. A Gestapo utasította a hitközség elnökét, hogy állítsanak fel operatív csoportot a német követelések haladéktalan teljesítésére. A források szerint a különítmény tagjai remekül érezték magukat Szolnokon. Zenével, lakomákkal és társasági élettel töltötték szabadidejüket, beleértve a „gáláns” kalandokat is.452 A megszállókkal folytatott szerelmi viszony a háború utáni Nyugat- Európában hangsúlyos erkölcsi kérdésként vetődött fel. Ezeket az eseteket igen szigorúan ítélték meg, a nőket bántalmazták, gyermekeikkel együtt egész életre megbélyegezték.453 Mivel összefügg a kollaboráció általános megítélésével, érdemes itt megemlíteni, hogy Szolnokról az igazolási eljárások alapján három ilyen esetet ismerünk. Ezek alapján úgy tűnik, hogy Magyarországon az ilyesmi bocsánatos bűnnek számított. A szolnoki Wehrmacht barakktábort vezető százados szeretőjét elítélte a népbíróság, de az ítélet szerint a büntetést elsősorban németbarát kijelentéseiért szabták ki.454 Az a két rendőrségi tisztviselőnő viszont, akik SS-tisztek barátnőiként a Gestapo székház rendszeres vendégei voltak, fegyelmivel megúszták a románcot, és állásukban maradhattak.455 A német letartóztatásoknak két, jellegében és célcsoportjában különböző hulláma különíthető el. 1944. április közepéig a potenciális ellenszegülők semlegesítése, a megfélemlítés és a túszszedés volt a fő cél. A megszállók „természetesen” már ekkor is figyelmet fordítottak egyéni kényelmükre és anyagi érdekeikre. A gettósítás megindulása illetve a tervezett deportálásokról érkező hírek után viszont a gátlástalan harácsolás vált szinte egyedüli céllá. A német tisztek tudták, hogy megbízatásuknak hamarosan vége és minél nagyobb összegű vagyonnal akartak távozni. A német és a magyar hatóságok szorosan együttműködtek, egyben sajátos munkamegosztás is megfigyelhető. A Gestapo szinte kizárólag zsidókat tartóztatott le, és csak a jelentősebb településeken tevékenykedett, ahol nagyobb zsákmányra volt kilátás. A helyi nem zsidó ellenzék felszámolását és Dr. Breuer Lászlóné tanúvallomása. Dr. Szabó Ferenc polgármester és társai pere. MNL JNSZML Nb. XVII/1016/1948. 452 Medvegy Ilona ügye. MNL JNSZML Szolnoki Nü. ir. 523/1947. 453 Utóbbi elsősorban a nácik „fajnemesítő” célzatú Lebensborn programja során világra jött gyermekekre vonatkozott. Lásd: Eggen 1993. 454 Főbüntetésül másfél év börtönre ítélték. MNL JNSZML alisp. ir. 13.297/1945. 455 Medvegy Ilona ügye. MNL JNSZML Szolnoki Nü. ir. 523/1947. 165
