Csősz László: Konfliktusok és kölcsönhatások. Zsidók Jász-Nagykun-Szolnok megye történelmében - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 12. (Szolnok, 2014)
IV. Népirtás 1944-ben
IV. Népirtás 1944-ben IV. 1. A német megszállás és következményei Magyarország 1944. márciusi megszállásának elsődleges célja az volt, hogy megakadályozzák Magyarország kiválását a háborúból és biztosítsák az ország erőforrásait a német hadicélok érdekében. A nácik szemében ennek egyik legfontosabb garanciáját a magyarországi „zsidóprobléma” totális és azonnali megoldása képezte.441 A „végső megoldás” tehát egy alapvetően katonai döntés velejárója volt.442 A kérdés fontosságát jelezte, hogy a Birodalmi Biztonsági Főhivatal (Reichssicherheitshauptampt, RSHA) a korábban az egyes országokban önállóan vagy párban tevékenykedő, kipróbált „zsidóügyi szakértők” egész csoportját vezényelte főnökük parancsnoksága alatt Magyarországra. Adolf Eichmann SS-alezredes és különítménye a Wehrmacht nyomában már március 19-én délelőtt Magyarországra érkezett. A német Biztonsági Szolgálat (Sicherheitsdienst, SD) és a titkosrendőrség a nagyobb városokban regionális parancsnokságokat alakított, és órákon belül elkezdte a terep előkészítését a zsidóellenes akcióhoz. A Gestapo (Geheime Staatspolizei) meglévő besúgói hálózata és a kollaboráns magyar rendvédelem közreműködése révén órák alatt több száz embert tartóztatott le a magyar közigazgatás, rendvédelem és politikai élet vezetői közül. Ezzel az ellenállás lehetséges bázisát szinte maradéktalanul felszámolták. Részben célzottan, részben találomra megkezdték a zsidó civilek letartóztatását is. Alig egy hónap alatt több mint nyolcezer embert hurcoltak el.443 A megszállást zsidóellenes erőszak, fosztogatások, helyenként gyilkosságok kísérték, elsősorban a határ menti illetve a front közeli területeken.444 Az ország belsejében ez kevésbé volt jellemző. Jász-Nagykun- Szolnok megyében néhány önkényeskedésről tudunk. Az SS egységek embereket hurcoltak el munkára és legénységük több helyütt fosztogatásokban is részt vett. A forgatókönyv nagyjából azonos volt: kocsmai italozást követően az erősen ittas katonák lelkes helyiek útbaigazítását követve támadtak a zsidókra. Az egyik ilyen esetben egy mezőtúri ház „ostromát” a honvéd helyőrség akadályozta meg.445 Dévaványán egy túlélő szerint a megszállás után 441 A megszállás előzményeiről és eseményeiről lásd: Vargyai 1994, Tóth 1994, Ránki 1978, 48-57. p. 442 Braham 1998, 36. p. 443 Veesenmayerl944. április 28-ai jelentése. Braham 1963, Doc. No. 258. 444 A rettegi csendőrőrs jelentése SS-katonák által elkövetett gyilkosságról. Kolozsvári Nb. ir. USHMMA RG 25004 RSI Reel 89. Lásd még: DEGOB 123, 132, 1459. sz. 445 Szecsei Imre és Szabó Károly pere. MNL JNSZML Szolnoki Nb. ir. 211/1945 és 267/1945., MNL JNSZML alisp. ir. 10.075/1945. 163
