Csősz László: Konfliktusok és kölcsönhatások. Zsidók Jász-Nagykun-Szolnok megye történelmében - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 12. (Szolnok, 2014)
III. A kirekesztés évei (1918-1944)
rabbik ellen) és a kiskorúakat sem kímélő nemi erőszak is.325 Horthy és a főparancsnokság nem adott parancsot a törvénytelenségekre, de tudott azokról és céljai érdekében elnézte egészen addig, amíg az már veszélyeztette a konszolidációt és a diplomáciai kapcsolatokat.326 Bár már 1919 végén ígéretet tett a pogromok leállítására és a felelősök megbüntetésére, a különítmények szórványos akciói 1921-ig folytatódtak. Elsősorban a Nemzeti Hadsereg felvonulási területén, a Duna-Tisza közén, a fővárosban és a Dunántúl több pontján, főként a Balaton mellékén történtek tömeges kivégzések és kegyetlenkedések. Jász-Nagykun-Szolnok kimaradt az események fősodrából, de itt is számos súlyos atrocitás dokumentálható. Úgy tűnik, hogy ahol a nemzeti tanácsok megalakításában a birtokos parasztság és a keresztény polgári rétegek befolyása jelentősebb volt, ott az ellenforradalmi megtorlás és az azt kísérő antiszemita jelenségek is csekélyebb formában jelentkeztek. Ez volt a helyzet például Jászberényben vagy Szolnokon. A megye területéről 1920. márciusában kivonult a román hadsereg, és Prónay Pál százados különítménye megkezdte a tisztogatásokat. A megye Tiszán inneni részén az abonyi Vigyázó-kastély, a Tiszántúlon Schwarcz Ignác fegyverneki kastélya volt a különítményesek bázisa. A leszámolás első körben a direktóriumok tagjai és a forradalmakban aktív szerepet játszó helyiek ellen irányult, de hamarosan kiterjedt a liberális és szociáldemokrata értelmiségre, legfőképpen a zsidóságra. A megkínzott, üldözött zsidók zöme semmilyen szerepet sem játszott a proletárdiktatúrában, sőt akadt olyan személy is, akit mindkét rendszer letartóztatott. A Duna-Tisza közén egész zsidó közösségek néptelenedtek el a fehérterror idején. Jász-Nagykun-Szolnokban is megfigyelhető, hogy a főleg a kisebb településeken, szórványban élő zsidók az üldöztetések elől vagy attól való félelmükben a városokba menekültek. A falusi közösségek 1920 utáni rohamos elnéptelenedésének a demográfiai és gazdasági okok mellett ez az egyik magyarázata. 111 Lásd MZSML PIH I-E, B 10/3, továbbá The White Terror in Hungary. Report of the British Joint Labour Delegation to Hungary. London: Trade Union Congress & the Labour Party, n.t. [1920] „Semmi okom sincs rá, hogy szépítgessem azokat az igazságtalanságokat és kegyetlenkedéseket, amelyek valóban megtörténtek abban az időben, amikor csak acélseprű tisztíthatta meg az országot. ” - kommentálta a történteket visszaemlékezéseiben a kormányzó. Horthy 1990, 131. p.
