Csősz László: Konfliktusok és kölcsönhatások. Zsidók Jász-Nagykun-Szolnok megye történelmében - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 12. (Szolnok, 2014)
III. A kirekesztés évei (1918-1944)
tengerészkülönítmény verte le.120 A jászberényi postahivatal zsidó származású vezetőjét halálra ítélték, mert nem volt hajlandó a Vörös Hadsereg táviratait továbbítani.* 321 Számos kereskedő, birtokos és gyártulajdonos szenvedett károkat a vörösgárdisták rekvirálásai és az államosítások során.322 A Vörös Hadsereg parancsnoksága Szolnok visszafoglalása után közel 600 ezer korona hadisarcot vetett ki a város lakosságára. A fizetésre kényszerűen polgárok majdnem fele volt zsidó, akik azonban a teljes summa több mint felét állták.323 Az 1919. augusztusában kezdődött politikai tisztogatás és bosszúhadjárat a forradalmak és a kommunista diktatúra vélt vagy valós híveivel szemben a kezdetektől erőteljes zsidóellenes színezetet kapott. A kormányzat „az egész országban, egészen csekély kivétellel úgyszólván kizárólag zsidó eredetű egyének” által elkövetett bűncselekményekre adott válaszreakcióként magyarázta a „sajnálatos incidenseket”.324 A vörösterror és a fehérterror helyszíneinek összevetésekor látható, hogy néhány esetben a tiszti különítmények valóban a proletárdiktatúra gyilkosságainak helyszínein folytattak büntető akciókat. A történtek azonban korántsem tekinthetők pusztán válaszreakcióknak. A helyi lakosság a különítményesek ösztönzésére és támogatásával, de olykor önállóan is indított pogromokat a zsidók ellen, függetlenül a helyi zsidóság forradalmak alatti szerepvállalásától, politikai nézeteitől. Sokan egyszerűen kihasználták a törvény és rend megbomlását bosszúvágyuk, személyes sérelmeik, rabló és gyilkoló ösztöneik kiélésére. Kollektív megtorlást alkalmaztak, tehát korra és nemre való tekintet nélkül bárki áldozattá válhatott, mindazonáltal az erőszak elsősorban a zsidó közösségek vagyonos, illetve prominens tagjaira irányult. A legtöbben sarcolás, zsarolás és közönséges fosztogatás áldozatai lettek, de napirenden voltak a gyilkosságok, válogatott kínzások, megaláztatások (köztiszteletben álló személyek, köztük 110 Breuer Dezső mentesítési ügye. MNL OL K 184. FM ált. ir. 27. tét. 5858/1941/100597. 321 MNL JNSZML Jászberény pm. ir. 12.883/1944. Egyes helyeken a helyi kapcsolatok és érdekek mérséklő erővel hatottak. A túrkevei gőzmalom munkásai például kijelentették, hogy Neuwirth György igazgató ellen kifogásuk nincs, őt egy munkatársuknak tekintik. Az igazgató a pénztárában talált pénz egy részét megtarthatta. Kaposvári et al. 1961, 41. p. 54 nem zsidó polgár együtt 279.460, 39 zsidó 311.100 koronát fizetett. A szolnoki járásbíróság végzése, 1924. július 23. MNL JNSZML Szolnok pm. ir. 22.417/1939. Friedrich István miniszterelnök levele a pesti izraelita hitközség vezetőségének, 1919. augusztus 26. Egyenlőség, 1919. szeptember 18. 5-6. p.
