Bagi Gábor: Forradalom, szabadságharc és megtorlás a Jászkun kerületben - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 11. (Szolnok, 2009)
A JÁSZKUN KERÜLET 1848/49-BEN - II. A Jászkun Kerület a forradalom és szabadságharc alatt
toborzó központból Jászberény és Kunszentmiklós esett a Jászkunság területére. A törvényhatóság a 32. gyalogezred hadkiegészítési körzete részeként az 1-2. honvéd zászlóalj felállításában volt érintett. A költségek miatt május 19-én a kormány az ország lakosságát önkéntes adakozásra szólította fel.52 A kormányzat csak gyalogság felállítását rendelte el, a Jászkunságban hagyományos és kizárólagos lovasságét viszont nem. Ez már a június eleji toborzáskor problémát okozott, amiről Kökényessi Szaniszló hadfogadó tiszt is megemlékezett. A gyalogsághoz csak 13-an jelentkeztek a kijelölt napig. „... ezen csekély szaporodásnak azt kell okául tulajdonítani — írta - hogy eddig a Jász-Kún nép kizárólag tsak a lovassághoz állott, a topánka viselet pedig a Jászság, de különösen a Nagykunságban rokonszenvre nem találván ...ha talán önkénytes lovasság felállítandó lenne ezen törzsökös, a lovat kimondhatatlanul szerető és már ezer magyar sarjandék geniusával járó, lovassi szolgálatra őket kegyessen kijelöltetni méltóztassanak, mert a toborzónál igen sokan jelentik magokat, de midőn felvilágosíttatnak öltözetük minéműségéről, azon felelettel, hogy ők inkább kést szúrnak magokban, mintsem bakantsot viseljenek - ismét eltávoznak. ” Végül az újoncok zömét a jászkun kiegészítésű 12. Nádor huszárezredbe sorozták be.53 A gyalogsági szolgálat lenézését a lovassághoz való átvezénylési kérelmek is mutatták. Kökényessi őrnagy június 22-i levele szerint a toborzást az mentette meg, hogy a köztiszteletben álló Taczmann István kerületi hadi pénztáros Antal fia elsőnek állt be honvédnek, és a példára mások is fölbuzdultak. Az apa utólag kérte a Nemzetőrségi Haditanácsot, hogy saját érdemeire (40 év hivatalviselés, az 1809-es nemesi felkelésben való részvétel) tekintettel, ha a Kerületekben lovasság szerveződne, úgy fiát oda áttegyék. Cserében a felszerelést is hajlandó volt biztosítani. Taczmann szeptemberben megismételte a kérést, amikor már ismert volt a nemzetőrségen belüli István lovasság megalakulása. A júniusi toborzás eredményei a Jászságban és a Nagykunságban ismertek, a Kiskunságban nem. Az egybegyűlt 267 főből 90-en kerültek az 1. és 2. honvédzászlóaljba, 123-an a Nádor huszárokhoz, 54-en pedig az itthon lévő Turszky gyalogezredhez. A délvidéki hírek különösen a közeli Kiskunságot érintették. Június 4-én Zenta kérésére mintegy 1.500 fős nemzetőr kontingenst mozgósítottak, amelyet a lehetőség szerint fegyverrel is elláttak. A főkapitány maga állt a csapat élére. 13-ra a mozgósítás már lezárult, mikor hír jött a veszély elmúltáról. 52 JNSZML Jászkun Kerület, 1848-as Bizottmányi ir. 1121/1848. sz., HERENDI József 1901. 31. p.; URBÁN Aladár 1999.1. 527-528. és 549. p. 53 BAGI Gábor 1998. 11-12. p. 31
