Bagi Gábor: Forradalom, szabadságharc és megtorlás a Jászkun kerületben - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 11. (Szolnok, 2009)
A JÁSZKUN KERÜLET 1848/49-BEN - II. A Jászkun Kerület a forradalom és szabadságharc alatt
Mindazonáltal a nádor 12-én az érintett törvényhatóságokban és a Jászkun Kerületben is rögtönítélő bíráskodást vezetett be.54 A június 5-i közgyűlés Kálmán Sándor alkapitány javaslatára megszavazta, hogy a régi szokás szerint a Jászkunság 1.000 fős önálló lovasezredet állít fel, ám a délvidéki események a megvalósítást több hónappal kitolták. Mészáros hadügyminiszter ugyanis június 10-én elrendelte a jászkun nemzetőrség mozgósítását, majd 16-án Szemere belügyminiszter két hét alatt 2.000 ember elindítását hagyta meg. A lelkesedéssel nem volt baj, ám a szolgálat idejét már sokallták. Ezért 2.000 gyalogos és 500 lovas kiállítását ígérték, de csak hathétre. Végül ezt az időt nyolc hétre emelték, ám a miniszterelnöknek kellett megnyugtatni a Kerületeket, hogy nemzetőreit nem viszik el négy évre, mint a honvédeket. Batthyány leiratában jelezte, hogy a kéthavi szolgálat után a 2.500 jászkunt újabb 2.500 fő fogja váltani. Szentkirályi főkapitány még 13-án felhívta a településeket, hogy a sereget egyforma hosszú fegyverrel kell ellátni, és a gyalogságnál az első sor kaszás, második puskás legyen. Mivel az egyenruhások külsőre is hasonlítottak a sorkatonasághoz, házi vászonnadrágot és állógallérú, térdig érő kabátot rendelt.55 A június 18-i közgyűlés a szervezéssel Pethes Mihályt, Kálmán Sándort és Balajthy Vendelt bízta meg. Példaadásul a gazdaságuk hátrahagyására képes tehetősökre számítottak, míg az országosan is jelentős számú lovasság mozgósítását a szolgálat „ népszerűsítése” is magyarázta. Sorshúzás helyett hagyományosan toborzással, vagyon után kívánták a létszámot kiállítani. így Kiskunfélegyháza rögzítette, hogy „a sorshúzást lealacsonyítónak tartják... önkénytesen is szívesen kiállnak, csak néhány áltatok is ki szemelt egyének is álljanak ki. ” A régi tisztviselői adómentesség sérelmei még mindig hatottak, sőt sokan a vagyonos özvegyasszonyokat is helyettes állításra kötelezték volna. A közgyűlés végül kimondta, hogy ezek önkéntes adományokkal segíthetik a haza védelmét. A hiányzók pótlását a vagyonosak kötelességévé tették, akik személyesen vagy helyettes révén szolgálhattak. A költségeket a kerületi és a községi pénztárak állták, bár számos felajánlás is történt. így Stráda Eduárd jászkiséri huszártiszt előbb 200 mérő búzát adott, majd egy lovas kiállítására további 260 pft-ot. Péter Zsigmond volt kiskun kapitány 200 pft-ot küldött a kiskunhalasi nemzetőrök díjazására.56 Nem tisztázott viszont, hogy a haza javára gyűjtött adományokból a nemzetőrség részesült-e. Ez az összeg nem lehetett kevés, mivel csak júniusban a Jászkunságban 4421 ft-ot, 66 különböző aranypénzt, sok ékszert és közel 4 font 54 JNSZML Jászkun Kerület, 1848-as Bizottmányi ír. 1266/1848. sz., Pesti Hírlap, 1848. jún. 30. 55 HERENDI József 1901. 34. p., IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor 1988. 192-193. p.; Uő. 1985.93-194. p. 56 HERENDI József 1901. 32-33. p„ IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor 1988. 185. p. 32
