Bagi Gábor: Forradalom, szabadságharc és megtorlás a Jászkun kerületben - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 11. (Szolnok, 2009)

A JÁSZKUN KERÜLET 1848/49-BEN - I. A Jászkun Kerület a polgári forradalom előtt

1770-es évektől kialakuló adómentessége, amivel épp a leggazdagabbak váltak ki a közteherviselés rendjéből.9

Súlyos problémákhoz vezetett a nádori főkapitányok országgyűlési követi tisztének állandósulása is. 1791-ben, amikor a Jászkunság megkapta az diétái képviselet jogát, ez még indokolt volt, mivel a törvényhatóságot a vármegyék nem fogadták el egyenrangúnak. Az első évtizedekben a főkapitányok a nádorok bizalmasaiként a jászkun nemesi mozgalmak leszerelésével (az önálló nemesi bíráskodás meghiúsításával) nagy segítségére voltak a Jászkun Kerületnek. 1826-tól ezt a gyakorlatot Somogyi Antal főkapitány - az önkormányzat erősítése érdekében - ugyan megszüntette, ám az 1832/36-os országgyűlés után az mégis visszaállt.

1832-ben a régi kisújszállási nagykun kapitányi családból származó Illéssy Jánost (1792. ápr. 3.-1867. jún. 16.) választották a törvényhatóság első követévé, aki követtársával, a karcagi Kálmán Sándorral (1793. jan. 21.-1855. jún. 27.) az országos reformmozgalom következetes hívének bizonyult. Ennek ellenére 1834 elején az alsó táblán a zömmel liberális vármegyei követek kimondták, hogy a jászkun nemeseket is a Királyi Kúria ítélkezési körébe kell vonni. így az a veszély fenyegetett, hogy a jászkun jogrend egysége megbomlik, és a helyi nemesek további előjogaik (adómentesség) kivívását is megkísérelhetik.

Mivel Illéssy a javaslatot nem tudta megváltoztatni, a kerületi közgyűlés a nádorhoz fordult, aki a konzervatív felsőtáblán a sérelmes részt töröltette. Az eset megmutatta, hogy a liberális nemesség bizonytalan szövetségese a Jászkunságnak, amely privilégiumai védelmét egyelőre az országos politika konzervatív erőivel szövetségben biztosíthatja. Illéssy végül lemondott megbízatásáról, és az országgyűlés második felében a Jászkunság már az országos reformok ellen voksolt.

1836 végén az elhunyt Somogyi helyére a nádor verbói Szluha Imrét (1786. okt. 3.-1873. máj. 19.), Fejér megye hírhedten konzervatív országgyűlési követét nevezte ki főkapitánnyá. Szluha alárendeltjeitől vak engedelmességet követelt, és minden országos és helyi reform ellen következetesen fellépett. Céljaiban a konzervatív tisztviselői karra támaszkodott.10

I. 3. Az 1840-es évek reformküzdelmei a Jászkun Kerületben

Az 1840-es évekre a Jászkunságban előtérbe kerültek az igazgatás és önkormányzat megreformálására, a birtokosokat valóban egyenlő jogokkal,

9 BAGI Gábor 1991. 52-55. p.

10 Uo. 73-122. p.

16