Bagi Gábor: Forradalom, szabadságharc és megtorlás a Jászkun kerületben - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 11. (Szolnok, 2009)
A JÁSZKUN KERÜLET 1848/49-BEN - II. A Jászkun Kerület a forradalom és szabadságharc alatt
tagja mondott le azzal az ürüggyel, hogy csak egy évre vállalták a megbízatásukat. Végül Kálmán Sándor fellépésére mondtak le a szándékukról.175 A forradalom nyomán szabad teret kapott nemzeti érzés a névmagyarosításokban is megnyilvánult. 1848 nyarán több ilyen esetről tudunk, így a morva származású kunszentmártoni Standhaft Ágoston május 11-től a Szilárdfi (utóbb Szilárdfy) nevet vehette fel, a jászberényi Taczman Károly július 3-tól Tárnáiként (Tamay) volt ismert, a kunszentmiklósi orvos Klatser Márkus pedig vezetékneve Kálosira változtatását kérelmezte.176 Később a lakosság, illetve a besorozottak névmagyarosítási ügyeinek nagy lendületet adtak a Kerületekkel kapcsolatban álló főbb tisztek hasonló törekvései pl. Kökényessi (Gartner) Szaniszló. Ugyanakkor a demokratikus elvek jegyében a nemesi nevek átmeneti polgáriasítása is gyakorivá vált (Görgey-Görgei, Illéssy-Illéssi, Segesváry-Segesvári, Küry-Küri, Halmay-Halmai stb.). Noha a katonaállítás során a legtöbb probléma a négy éves katonai szolgálat felvállalásával volt, esetenként a meggondolatlan beöltözés is gondokat okozott. Kunszentmiklós tanácsa is kérte Szentkirályi főkapitánytól Juhász Sándor honvéd elbocsátását. Az apja Juhász Pál, tehetetlen, 70 éves ember volt, akinek egyik fia már elesett, míg a másik továbbra is a honvédeknél szolgált. A legfiatalabb gyermek Pál volt, aki „agg szüleire, kik réá támaszkodtak, nem gondolva az ujjonczok közé soroztatta magát. ” A közgyűlés a kérést a hadügyminisztériumnak továbbította, amely december 16-án engedélyezte, hogy a város Juhász Sándor helyébe másik újoncot állítson. Hasonló okból kérte Pataky Mihály jászapáti lakos is egyetlen fia elbocsátását, 1848 decemberében. Az apa elmondása szerint a fiú „ boros fővel pajtássainak unszolásábúl az 4 éves katonák közé be állott, meg nem gondolván azt, hogy én eltörődött beteges 60 éves volnék, még három Leány gyermekeim, és 1 onokám volna. ”177 A Jászkunság színmagyar lakosságát nemzetiségi ellentétek nem osztották meg, halvány nyomokkal csak elvétve találkozunk. 1848. június elején Pest megye az állítólagos szláv propagandáért letartóztatott Kmeti Ignác jászsági kapcsolatai kivizsgálását kérte. Nagyobb hatása volt viszont a nemzetiségi mozgalmak kezdetekor az átvonuló katonaság idegen tisztjei, altisztjei magatartásának. 1848 június végén a Jászberényben szállásoló, és utóbb a forradalom mellé állt Ferdinánd huszárok egyik szerb altisztjének ügye kavart botrányt. Ez előbb a Jellacic indulót akarta egy kocsmában játszatni, majd 175 ELEK György 1998. 103. p. 176 JNSZML Jászkun Kerület, 1848-as Bizottmányi ir. 1207/1848., 1362/1848. és 1595/1848. sz. 177 Uo. 1998/84. sz., Uo. Jászapáti, 10. csomó, 1-2. füzet, 575. sz. 64
