Bagi Gábor: Forradalom, szabadságharc és megtorlás a Jászkun kerületben - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 11. (Szolnok, 2009)
A JÁSZKUN KERÜLET 1848/49-BEN - II. A Jászkun Kerület a forradalom és szabadságharc alatt
engedélyt a morva származású Polacsek Ferenc mészáros, aki Gyöngyösről költözött Jászberénybe az 1848. április 10-i engedélyezés után.162 Bár a helybeliek szemében a redemptus -irredemptus elkülönülés legfőbb jele a legelőhasználatért a birtoktalanok által fizetett ffibér volt, mégis a szőlőtaxa és a szabad bormérés ügye volt az, amely 1848-ban a leggyakrabban felmerült. A jászberényi kocsmahaszonbérlők már április 29-én tiltakoztak a helyi tanácsnál. Levelük szerint „Jász-Berény városának minden rendű Polgárai közül olly sokan, és olly folytonosan mérik a bort és a pálinkát, hogy nekünk még csak reménységünk sem marad fel arra, hogy a kezelésünk alávett korcsmák haszonbérit kifizethessük”. Minthogy a települések bevételeinek igen jelentős része származott a kocsmák bérbeadásából, a tanács azonnal intézkedett is az ügyben. Hasonló bajok voltak Kunszentmártonban is.163 Kivételt talán csak Kiskunfélegyháza jelentett, ahol a fubér és a szőlőtaxa eltörlése, a szabad bormérés biztosítása április végén komolyan felmerült. Ez a tanács lemondásához vezetett, de az ügynek lett folytatása is.164 1848 őszén a szüret, illetve a tömeges nemzetőr- és katonaállítás terhei újra felvetették a szabad bormérés kérdését. A kiskunfélegyházi lakosok már augusztus 23-án kérték a szőlőtaksa eltörlését, mire a kerületi közgyűlés a 25 közösség véleményének kikérését hagyta meg azzal, hogy a határozathozatalig ezt fizetni tartoznak.165 Az egyes települések igen eltérően nyilatkoztak. így Kiskunhalas 1848. október 22-én minden lakosra kiterjesztette a bor- és húsmérést. Az indoklásban a tanács megjegyezte, hogy a köznép számára a szabadság és egyenlőség fogalma kizárólag a szabad bor- és húsmérésben testesül meg, és ezért a szabad bormérés jogát mindazon lakosok megkapták, akik adót fizetnek. Ez így az irredemptusok egy részét is érintette. Pillanatnyilag tisztázatlan, hogy az engedmény mekkora hasznot jelentett (vagy jelentett-e egyáltalán) az egyes gazdaságoknak. Ám a város azt is meghagyta, hogy a közjövedelmi pénztár így kieső bevételét adóként vessék ki a kedvezményt nyert lakosokra, így aztán saját bevételei nem csökkentek.166 A kerületi közgyűléshez utóbb Kunszentmiklós, majd Jászapáti lakosai is hasonló kéréssel fordultak. Az utóbbi helyen bonyolította a helyzetet, hogy a legtöbb birtokosnak bérelt szőlői voltak a szomszédos Heves megyei településeken. Itt az érintetteknek évi három hónapra engedélyezték a bormérést.167 Az elmérgesedő helyi viták miatt végül a kerületi közgyűlés a kiskunfélegyházi birtoktalanok kérésére, november 20-án kénytelen volt 162 Uo. 979/1848. sz. 163 Uo. 935/1848. sz.; Uo. Kunszentmárton, Tanácsi jkv. 1848. 179. és 249. sz. 164 IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor 1988. 41-42. p. 165 JNSZML Jászkun Kerület, 1848-as Bizottmányi ir. 1478/1848. sz. 166 IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor 1988. 336-337. p. 167 JNSZML Jászkun Kerület, 1848-as Bizottmányi iratok 1693/1848. és 1866/1848. sz. 61
