Bagi Gábor: Forradalom, szabadságharc és megtorlás a Jászkun kerületben - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 11. (Szolnok, 2009)
A JÁSZKUN KERÜLET 1848/49-BEN - II. A Jászkun Kerület a forradalom és szabadságharc alatt
foglalkozni a bormérés mellett az irredemptus legelőhasználati díj (terragium) kérdésével is. A több oldalról fenyegetett törvényhatóság belső egységére is figyelemmel voltak, amikor a szőlőtaksát eltörölték, a fííbért viszont meghagyták. „... látnivaló, hogy birtoktalanoknak sem szántó, sem kaszálló, sem legelőhöz, mellyek az utolsó lépésig mind váltságiak, legkisebb joguk sincs. ...A legeltetési úgy nevezett szájbér tehát semmi mód el nem engedhető. ”m A borméréssel ellentétben a szabad húsmérés ügye inkább csak, mint lakosi engedetlenség jelent meg. A kiskunfélegyházi mészárszék haszonbérlők a „kurta székek" tartói ellen novemberben tiltakoztak. Elmondásuk szerint még a vétkesek voltak felháborodva, hogy akadályoztatják őket a szabad húsmérésben ,,a' mostani Szabadság korában . ”168 169 A jelek szerint a tanácsok a haszonbérlőknek adtak igazat, ám a „kurta székek” ügye több településen is felmerült. A Jászkunság társadalmi viszonyainak sajátosságai közé tartozott a női örökösödés. Eszerint a redemptus birtok mindenkor a férfiakat illette, míg a nőket az egykori (1745-ös!) váltsági áron kellett kielégíteni. A törvényhatóság e József nádor által 1799-ben jóváhagyott elv eltörlése érdekében 1848 novemberében kérelemmel fordult az igazságügyi miniszterhez. Ebben jelezték, hogy a redemptio óta a földek értéke 60-80-szorosára emelkedett, és „Innen ered aztán azon roppant igazságtalanság, hogy a fi mag nélkül kihalt atyának leányai az oldalági fiágtól azon földért, melly most 60-80 frtot ér, csupán a váltsági 1 frtot kapták meg. ” Bár a válasz nem ismert (talán a háború miatt nem is készült), az elgondolkodtató, hogy 1848 nyarán a kiskunhalasi Thorma unokák perében - a jászkun jogelvek ellenében - az oldalági férfirokonok helyett az egyenes ági leányok örökölték az ingatlan vagyont. Az ítéletet a bírák az „ősiség” országos eltörlésével magyarázták, ami szerintük ezt a szokást is megszüntette.170 A forradalom a törvényhatóságban is szabadabb, szabadosabb viselkedést, életstílust eredményezett. A redemptus - irredemptus, illetve a gazda-cseléd viszonyok sok helyen lazulni kezdtek. Ezen ok miatt hozott a kiskunhalasi tanács határozatot 1848. június 17-én a gazdáikat ok nélkül elhagyó cselédek megbüntetéséről.171 Már a márciusi események után a lakosság gyakorta hangot adott a magisztrátus egyes tagjai iránti ellenszenvének, jórészt még a Szluha-éra jogsértései miatt. Ilyen esetekre a későbbiekben is sor került. Az egyik legnagyobb botrányt Bathó Ignác jászladányi főjegyző kavarta, aki a településen a Délvidékre induló nemzetőrök közé elsőnek lépett be, másokat is lelkesítve. 168 IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor 1988. 357. p. 169 JNSZML Jászkun Kerület, 1848-as Bizottmányi iratok 1847/1848 sz. 170 Uo. 1861/1848. és 1872/1848. sz. 171 IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor 1988. 199. p. 62
