Bagi Gábor: Forradalom, szabadságharc és megtorlás a Jászkun kerületben - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 11. (Szolnok, 2009)
A JÁSZKUN KERÜLET 1848/49-BEN - II. A Jászkun Kerület a forradalom és szabadságharc alatt
ellenkezéséről írt, majd Hidassy századost és Burián főhadnagyot Jászberénybe és Pestre küldte, hogy megoldást találjanak."4 A jászkun-szegedi zászlóalj szétesése december végén gyorsult fel. 24-re Jászberénybe már hírek érkeztek, hogy egyenetlenség támadt, és gyors intézkedés nélkül a feloszlás nem akadályozható meg. December 30-án Kökényessi már a felbomlásról tudósított. A vizsgálat során kitűnt, hogy a közönségek eltérő feltételekkel fogadták fel az önkénteseket, sokszor a szolgálati idő meghatározása nélkül. Néhol hajlandóak lettek volna ugyan további engedményekre, a többség azonban ezt elvetette. így Jászjákóhalma kimondta, hogy „ ha szolgálatijukat elhagyandják, mint szökevényeket és hazug szószegőket tekintendvén a sor ezredekhez kisértetendi, egyszersmind é Közönségbül vég képp kiüzetvén lakossai sorából is kitörülendi”.114 115 Végül a zászlóaljat 1849 január végén Vécsey vezérőrnagy, a bácskai hadtest parancsnoka elbocsátotta, bár a Szentkirályi által hirdetett ruha- és pénzgyüjtés még ekkor is tartott.116 Források csak a kis- és nagykunok távozásáról szólnak, de bizonnyal a jászok zöme is távozott. Az önkénteseknek jórészt csak a tiszti és altiszti állománya maradt meg, amit utóbb délvidéki újoncokkal töltöttek fel. így alakult aztán meg 1849 februárjában 1.200 fővel a 65. honvédzászlóalj, amely Vécsey 6. bácskai hadosztályában, majd Damjanich III. hadtestében harcolta végig a szabadságharcot.117 Az uralkodóváltás, majd a császári csapatok koncentrált támadása december közepére vált ismertté. Kossuth 16-án a Kerületeket is tudósította a fejleményekről, az udvar és az új uralkodó szándékairól. Ezért elrendelte a nemzetőrség mozgósítását, amelynek a honvédekhez hasonló zsoldot és ellátást, az elveszett lovak után pedig kárpótlást ígért.118 Schlik altábornagy 6-án kezdődő felvidéki betöréséről értesülve Varga Imre nagykun kormánybiztos már 15-én fegyverbe hívta a Nagykunságot. Minden lovas nemzetőrt hadba szólított, kard, pisztoly hiányában fokossal, buzogánnyal, karikással. A gyalogosok számát a lőfegyverekéhez kívánta igazítani. A csapathoz 4-5 napi eleséggel megrakott kocsikat rendelt Egerig, a lovak számára pedig Tiszafüredig elég szénát és zabot. Varga állítólag öt nap alatt több mint 400 lovast indított el, akik Kassa környékén Mészáros Lázár vezetésével többször is harcba kerültek, bár nem túl nagy sikerrel. (Végül 1849 január végén a Mészáros helyére került Klapka küldte őket haza.) Emellett annyi gyalogost toborzott, hogy fegyverhiány miatt sokat erővel kellett hazaküldeni. 114 Uo. 1777/1848. és 1978/1848. sz.; Uo. Kunszentmárton, 1848/49-es ir. 59/1848. sz. 115 Uo. Jászkun Kerület, 1848-as Bizottmányi ir. 1994/1848. sz.; Uo. 52-53/1849. sz. 116 HERENDI József 1901. 69. p.; JNSZML Jászkun Kerület, 1849-es Bizottmányi ir. 55/1849. és 58/1849. sz. 117 LENGYEL Sándor 1897. 3-6. p.; BABUCS Zoltán 1995. 47-52. p. 118 JNSZML Jászkun Kerület, 1848-as Bizottmányi ir. 1991/1848. sz. 47
