Bagi Gábor: Forradalom, szabadságharc és megtorlás a Jászkun kerületben - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 11. (Szolnok, 2009)
A JÁSZKUN KERÜLET 1848/49-BEN - II. A Jászkun Kerület a forradalom és szabadságharc alatt
Varga szabadcsapatok szervezését is megkezdte, és Kisújszálláson egy nap alatt 80 főt toborzott a háború végéig.119 II. 5. A Jászkunság két hadsereg ütközőpontjában Perczel Mór december 30-i móri veresége után Kossuth javaslatára az OHB 31-én kimondta, hogy Debrecenbe teszi át székhelyét. A január 2-i haditanács elhatározta a főváros feladását és a visszavonulást a Tisza mögé. A csapatokat a Közép- és a Felső-Tiszánál szándékozták összevonni, és ezért az ország középső részei mellett a Bácska és a Bánát feladásáról is döntöttek. A kiürítés miatt az 1849-es év első húsz napja a nagykun lakosok számára igazi rémálommá vált. Pestről a szállítmányok Szolnokig vasúton érkeztek, majd Halassy Kázmér hevesi kormánybiztos által mozgósított szekerekkel juttatták el a Nagykunságig. Onnan viszont már a helybelieknek kellett tovább szállítani azokat Debrecen, illetve a hadiipar központjává váló Nagyvárad felé. Varga Imre kormánybiztos január 1-jén egyetlen napon öt nagykun város (Kunszentmárton kiesett az útvonalból) 3.000 fogatát mozgósította a kormány, a hadsereg és a hadiipar áttelepítésére, ám még ez is kevésnek bizonyult. A kisújszállásiak már 6-án elégedetlenek voltak a fuvarozás, beszállásolás és élelmezés terheivel. Jelezték, hogy a kegyetlen hidegben lovaik alig bírják a szekerezést, bár azt sokszor készpénzfizetés mellett vállalták. Ennek ellenére 10-ig folyamatosan érkeztek a szállítmányok, az emberek pedig hatalmas oszlopokban vágtak neki a téli pusztának úticéljuk felé.120 A kormány visszavonulását Perczel Mór vezérőrnagy hadteste fedezte, amely a főváros január 5-i kiürítése után 7-re ért Ceglédre. Előtte pár nap járóföldre Répásy Mihály tábornok tartalékhadteste vonult vissza. Perczelhez folyamatosan érkeztek erősítések, így a tőle még a Drávánál elvált, Szekulits alezredes vezette dandár csatlakozásához január 3-5. között a Felső-Kiskunság több száz szekeret biztosított.121 Ezek Ceglédnél egyesültek a „középponti Mozgó Seregnek” átnevezett hadtesttel. Perczel a 10-én Szolnokon tartott haditanács után 13-án folytatta a visszavonulást. Csapatai zömével 15-én már Karcagon és környékén táborozott, ahol további erősítéseket kapott. Perczelt azonban a császáriak nem üldözték. Windisch-Graetz a magyar kapitulációt várta, és csak a Jellacic-féle I. hadtest Franz Ottinger vezérőrnagy 119 Uo Kunszentmárton, 1848/49-es ir. 63/1848. sz.; Uo. Jászkun Kerület, 1849-es Bizottmányi ir. 63/1849. sz.; ELEK György 1998. 50-51. p. 120 GELICH Richárd é.n. II. 204-206. p.; JNSZML Jászkun Kerület, 1849-es Bizottmányi ir. 63/1849. sz.; Uo. Kisújszállás, Közgyűlési jkv. 1849. jan. 6. 3. sz. 121 IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor 1988. 374. p. 48
