Bagi Gábor: Forradalom, szabadságharc és megtorlás a Jászkun kerületben - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 11. (Szolnok, 2009)
A JÁSZKUN KERÜLET 1848/49-BEN - II. A Jászkun Kerület a forradalom és szabadságharc alatt
nádor március 19-én elrendelte a jászberényi börtönbe zárt Pethes József szabadon bocsátását. A főherceg lépése jelezte, hogy a dinasztia tagjai is elfogadják az eseményeket.15 Az egyes települések után hamarosan a kerületek is szervezkedni kezdtek. A Kiskun Kerület ellenzéki küldöttsége 20-án a pesti törekvések iránt „tökéletes rokonszenvét” nyilvánította, a felállításra kerülő nemzetőrség egyenruhásait pedig bemutatta. Felvetették Szluha főkapitány elmozdítását és elszámoltatását is, az országgyűlési kérelmek elnyomása miatt.16 Bár a Nagykunságba a legkésőbb ért el a forradalom híre, a liberális erők talán itt voltak a legerősebbek. A kunhegyesi tanács 21-én azért mondott le hivataláról, hogy e „ tett által az igazság győzelme, s belrendezésünk - eddig magunk által is életbe léptethető része — siettessék”. Emellett a lakosság támogatásával a nép választási jogának azonnali visszaadását követelték. Kimondták Szluha országgyűlésről való visszahívását, és Kálmán Sándor alkapitányt akarták a helyébe küldeni. Célkitűzéseiket maguk is megküldték a többi közösségnek. Még jelentősebb volt azonban Kisújszállás 23-i tanácsülése, amely 28-ra „Nagy Kun Nemzeti Gyűlés” összehívásáról döntött.17 Az országos átalakulás támogatása mellett azonban a kiváltságok maradványai átmentésének - és az események „ törvényes ” mederben tartásának - igénye is megfigyelhető. Jászberény már 23-án felhívta a közösségeket a nádor arcképének megfestésére, majd 24-én a város a 12 pont elfogadása és saját javaslatai mellett István főherceg és öccse számára egy-egy redemptus telek, és vele polgárjog adományozásáról határozott. A jászberényiek 11 pontos követelése a pesti 12 pont és a belrendezés törvénybe iktatását, az eddigieknél nem terhelőbb adórendszert, a községi előfogatok eltörlését, helyi „Polgár elnök” kinevezését, az országgyűlési követek visszahívását, a közgyűlési tárgyak rendszeres ismertetését, a közlekedés, vízszabályozás reformját, az ipart, kereskedést akadályozó intézetek megszüntetését tartalmazta. Látszólag furcsa (bár századunkig ható) törekvés volt az 1745-ös redemptio váltságösszegének visszaigénylése, amit egy leendő kerületi takarékpénztárba akartak fektetni.18 A Nagy- és Kiskun Kerület március végén a felelős minisztérium támogatása mellett követelte Szluha főkapitányi és követi tisztéből való elmozdítását, valamint követtársa Kenéz Mihály lemondását, akik helyébe 15 JNSZML Jászberény, Tanácsi jkv. 303/1848. sz., uo. Jászkun Kerület, 1848-as Bizottsági ir. 746/1848. sz. 16 Uo. Kisújszállás, Tanácsi és Közgyűlési Jegyzőkönyvi Mellékletek 308/1848. sz. 17 Uo. 267/1848. sz.; Uo. Túrkeve, Közigazgatási ir. M. Füzet 4. köt. 21. sz.; ELEK György 1998. 15. p. 18 JNSZML Jászapáti, 1848/1849-es ir. 599/1848. sz., Uo. Túrkeve, Közigazgatási ir. 1848-1849. Capsa M. Fasc. 4. No. 17. 21
