Bagi Gábor: Forradalom, szabadságharc és megtorlás a Jászkun kerületben - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 11. (Szolnok, 2009)
A JÁSZKUN KERÜLET 1848/49-BEN - II. A Jászkun Kerület a forradalom és szabadságharc alatt
Illéssy Jánost és a kiskun Balajthy Vendelt (1797. nov. 14.-1868. máj. 30.)19 javasolták. A nemzetőrség megszervezéséhez az államtól 20.000 lőfegyvert akartak kérni, és felvetették a kerületi fegyvertár felosztását. Emellett kimondták a Szluha alatt tönkrement Páka és Mérges pusztai kerületi közös gazdaság, valamint a jászberényi börtönben működő manufaktúra bérbe adását, ami miatt a nádort és az ellenzék vezetőit is fel akarták keresni.20 Konkrét társadalmi követelést csak ritkán fogalmaztak meg. Kiskunfélegyházán március 26-án az irredemptusok abban reménykedtek, hogy eltörlik a közlegelő használati díjat, szőleik után nem adóztatják őket, és megkapják az évi háromhavi szabad bormérés jogát. A helyi tanács azonban nemcsak ettől zárkózott el, hanem Szluha lemondatásától és visszahívásától is. Konkrét bizonyíték hiányában vetette el a főkapitány leváltásának támogatását a pesti eseményeket csak 26-án üdvözlő Kiskunhalas is.21 A kunmadarasi tanács március 28-án válaszolt a kunhegyesi felhívásra. Felvetették, hogy a 25 ft váltságú földet bírók 100 lélek után egy képviselőt válasszanak, és a legközelebbi közgyűlésen már ők döntsenek. Szavazást akartak az országgyűlési követek működéséről, a novemberi községi és az 1849-es kerületi tisztújításba pedig az összes polgárt be kívánták vonni.22 A 28-i kisújszállási nagykun gyűlés Illéssy nagykun kapitány elnöklete alatt közfelkiáltással elfogadta a pesti 12 pontot, és kimondták, hogy a nagykunok lemondanak kiváltságaikról azzal a feltétellel, hogy a szabadság, egyenlőség és alkotmányosság minden kun polgár sajátja lesz, és az alkotmányos reformot az országgyűlésen sürgetni fogják. Üdvözlő iratokat küldtek Pest és Bécs polgárságának, valamint Batthyány miniszterelnöknek. Ez utóbbit felkérték Szluha főkapitány leváltására, és bizalmatlanságukat nyilvánították az országgyűlési követek iránt. Kérték a kerületi székhely Kunszentmártonból Kisújszállásra helyezését, a Hármas Kerület szétválasztását, a nemzetőrség bevezetését, a mérges-pákái gazdálkodás kivizsgálását és ennek kapcsán Szluha számonkérését. Tiltakoztak a Szluha-párti Bathó Ignácnak a nádort üdvözlő küldöttség élére való kinevezése ellen, javasolták a régi címek, rangok eltörlését, és a nagykunok nevében köszönetét mondtak Kossuthnak egy „Kossúth Lajosnak a nagy kún nép Mart 3-án 1848” feliratú aranytollal.23 A hónap végére a nagyobb települések a forradalom mellé álltak. Számos helyen megindult a „csend- és rendre ügyelő választmányok” és 19 SUGÁRNÉ KONCSEK Aranka 2003. 20-21. p. 20 Uo. Jászkun kerület, 1848-as Bizottmányi ír. 724/1848. sz. 21 IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor 1988. 33-34. p., Ö. KOVÁCS József - SZEITERT Gábor 2001. 52-53. p. 22 JNSZML Kunmadaras, Tanácsi jkv. 1848. márc. 28. 43-46. p. 157. sz. 23 JNSZML Kisújszállás, Tanácsi és Közgyűlési Jegyzőkönyvi Mellékletek 334/1848. sz. 22
