Bagi Gábor: Forradalom, szabadságharc és megtorlás a Jászkun kerületben - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 11. (Szolnok, 2009)
A JÁSZKUN KERÜLET 1848/49-BEN - II. A Jászkun Kerület a forradalom és szabadságharc alatt
vezette nehézlovas dandárát küldte Szolnoknak. Ottinger 13-án bevonult a városba, ám tovább nyomulni 2.000 emberével és 12 ágyújával már nem mert. Perczel visszavonulását 15-én a Szolnok feladása miatt dühös Kossuth leállította, és ellentámadást rendelt el. A Nagykunságban a hadtestét többször is átszervező Perczel megkapta Répásy erői egy részét is, és hamarosan 14.000 ember és 34 ágyú felett rendelkezett. Ez több mint elég volt Ottinger ellen. A 19- én meginduló magyarok megszállták Törökszentmiklóst, majd 22-én kiverték a császáriakat Szolnokról, két nap múlva pedig Ceglédről is. A hadművelet riadalmat keltett Windisch-Graetz főhadiszállásán, ám a tiszafüredi hídfő elleni császári támadás téves hírére Debrecenben elrendelték Perczel visszavonulását, valamint csapatai egy részének Klapka felső-tiszai hadtestéhez vezénylését. A közel 20.000 fős I. császári hadtest újra megszállta Pest megye és a Felső- Kiskunság egy részét, valamint Szolnokot.'22 Január elejétől a Jászság és a Felső-Kiskunság három hónapra kikerült a magyar ellenőrzés alól. Windisch-Graetz már január 7-én ostromállapotot hirdetett a Jászkunságban, mire a kerületi adminisztráció és a hadfogadó szervek elhagyták Jászberényt. Ezzel a központi igazgatás megbénult. Január közepén Babarczy Antal, Pest megye és a Jászkun Kerület királyi biztosa hódolatra és élelemküldésre hívta fel a Jászságot. Közben a Pesten megjelent - talán a Habsburgokkal való háborútól megrettent - Szentkirályi főkapitány felhívására Pethes Mihály jász kapitány és az újoncozási iratokat magával vivő Linzbauer Ferenc122 123 jász kerületi főorvos is behódolt a császáriaknak, sőt rövid időre Hegedűs Zsigmond főjegyző is megjelent. Szentkirályi minden kerületi tisztviselőt Pestre rendelt, ám ezt a Jászságban azzal vetették el, hogy ilyen rendelkezést csak a közgyűlés adhat ki.124 A kerületi vezetés már a főváros kiürítésekor látta, hogy a hadseregek élelmezése komoly terheket ró a lakosságra, és az élelemhiány könnyen rablásokhoz vezethet. A közgyűlés ezért január 4-én elrendelte az élelmiszer tartalékok összeírását. Ennek során számba vették a széna, szalma, zab, árpa, rozs, búza, kukorica mennyiségét, a marhákat, és feljegyezték a felesleget. Egyben kihirdették, hogy a beadott élelem hadiadóba betudható lesz.125 122 HERMANN Róbert 1995. 122-125. p. Uő. 2001. 123 SUGÁRNÉ KONCSEK Aranka 2003. 148-149. p. 124 HERENDI József 1901. 76-85. p.; SUGÁRNÉ KONCSEK Aranka 2003. 148-149. p.; JNSZML Jászkun Kerület, 1849-es Bizottmányi ir. 62/1849. sz. 125 JNSZML Jászkun Kerület, Közgyűlési jkv. 1849. jan. 4. 1-3. pp. 1. sz. 49
