Szikszai Mihály: Jász-Nagykun-Szolnok Megye közlekedéstörténete - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 7. (Szolnok, 2005)
rendszeresen terhelő fajtája volt a sószállítás. Ennek során az Erdélyben bányászott kősót, a Tisza mellett lévő sóelosztó raktárakba, illetve onnan nyugati irányba kellett fuvarozni. Egyebek mellett a Jász Kerület a Poroszló-Hatvan és a Szolnok-Pest, a Nagykunság a Szolnok-Pest, a Kiskun Kerület a Szolnok-Pest és a Szolnok-Dunavecse útvonalakon volt érdekelt. A Kerületek 1816-ban 110.400, 1834-ben 39.300, 1845-ben pedig 40.698 bécsi mázsa sót szállítottak. Mindez csak náluk több száz szekér évenként felszerelését és közlekedtetését jelentette. 92 A polgári átalakulás és a kapitalista viszonyok megszilárdulása nyomán, a gyors fejlődésnek induló nagyvárosokban is szükségessé vált, a kor színvonalának megfelelő tömegközlekedés megteremtése. A modern nyugati világvárosokban a személyszállításra, hat fajta közlekedési eszköz alakult ki. A villamos első ízben 1884-ben jelent meg az USA-beli Richmondban. A másik közlekedési eszköz, a földalatti vasút volt, ami az európai kontinensen elsőnek 1896-ban tűnt fel Budapesten. A 3,7 km hosszú vasút az Andrássy út alatt haladt, a Széchenyi fürdő melletti végállomásig. Az első magasvasutat 1901-ben helyezték üzembe a németországi Elberfeldben (ma Wuppertal része). A trolibusz közlekedés 1892-ben indult meg Berlinben, és ugyanitt indult meg elsőnek 1905-ben a nyilvános autóbusz-forgalom is. Az utolsóként kialakult közlekedési jármű, az autóbusz sem sínekhez, sem felső vezetékhez nem kötődött. A buszok elődjének tekinthető omnibuszoknak hosszú előtörténetük van. Már 1662-ben közlekedtek Párizsban hat, majd nyolcüléses omnibuszok, ám ezt követően a lóvontatású járművek csak a XIX. században tűntek fel újra London, Párizs és Berlin utcáin. 93 Magyarországon a megoldást először szintén a kötöttpályás járművek a ló vasút-, villamosvasút alkalmazásában látták. A fővárosban 1866-ban nyitották meg az első ló-, majd 1887-ben az első villamosvasutat. A vidéki városok közül Szegeden az 1880-as években lóvasutat, Debrecenben pedig közúti gőzvasutat létesítettek. A századfordulón már Miskolcon, Szombathelyen és Szegeden is villamosok közlekedtek. 94 Szolnokon a belső utak kiépítése teremtette meg a lehetőséget, a modern tömegközlekedés kialakítására. Addig ezt a feladatot a közforgalmú személyszállítást végző közlekedési eszközök, a bérkocsik bonyolították le. A bérkocsi ipart az 1884. évi XVII. te. 10. §-a alapján, iparengedély kiállításával SZML Jászkun Kerület közgyűlési jkv. 1816. nov. 26. 1972. sz., - 1833. 4. Fasc. 648. sz., 1845. febr.24. 573. sz. A technika krónikája. Bp. 1991. (Továbbiakban: Technika) 315., 342., 355., 334., 371. p. CSEH Géza: Régi tervek a szolnoki lóvasút és villamos létesítéséről. (Továbbiakban: CSEH G. 1982.) In: Múzeumi Levelek, 39-40. sz. Szolnok, 1982. 37. p. 51
