Szikszai Mihály: Jász-Nagykun-Szolnok Megye közlekedéstörténete - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 7. (Szolnok, 2005)

László János. 1857-ben elkészült Szolnokon az első vasúti Tisza-híd is. Az 512 m hosszú alkotmány 10 meder- és 28 ártéri nyílásból állt. Ebben az időben hazánk legnagyobb vasúti fahídja volt. 1876-ban Öcsödnél készült egy Körös-híd, egyelőre még fából. 1885-ben Kunszentmártonnál készült el egy 210 m hosszú fahíd. Négy év múlva készült el Kiskörénél a 780 m hosszú vasúti híd, amely akkor hazánkban a leghosszabb fahídnak számított. A XIX. század közepétől a hidak alapanyagává az Alföldön is a kő majd a vas vált. Fahidak tervei azonban még a XX. században is készültek. Ilyen volt például 1904-ben a jászfelsőszentgyörgyi Zagyva-híd. Utóbb fából inkább csak szükséghidak épültek, főleg a háborús pusztítások idején.

154 A fahidak egyik fajtájaként említhetjük a hajóhidakat. Hajóhidakat általában ideiglenes megoldásként építettek a régmúltban. Ezeket többszörösen lehorgonyzott hajók sora alkotta, amelyeken a fagerendákból ácsolt útpálya feküdt. Hátrányának számított, hogy a hajózást akadályozta. Szolnokon először a 15 éves háború időszakából említenek hajóhidat. 1596-ban a mezőkeresztesi csatát követően, Miksa főherceg seregével Külső-Szolnok vármegyén vonult át, és mivel a szarvasi és gyulai várakat üresen és felégetve találta, Szolnok felé indult. Október végén érkezett a vár alá, ahol 29-én hajóhidat állított a Tiszán, s Tenyőnél ezen keresztül szállította át katonáit. A török elleni felszabadító háborúk időszakából, 1695-ből származik egy akvarell, amelyen Szolnok vára és városa látható, a Tiszán átvezető, 13 hajóra támaszkodó hajóhíddal. Elképzelhető azonban, hogy valójában az 1685ös állapotot ábrázolja, amikor a megfutó törökök által felgyújtott állandó híd kijavításáig (vagy felépítéséig) ideiglenes hajóhíddal oldották meg az átkelést. Az 1800-as évek végén ismét épült egy hajóhíd az élő Tisza felett. Ez Szolnokot kötötte össze Alcsi-szigettel. A Tisza szabályozási munkái következtében ekkor végezték a várostól délre, a 77/11. sz. átmetszést. Előbb 1857-ben folytattak mederásási munkákat, de az elkészült meder rendkívül csekély mélységű lett, mivel arra számítottak, hogy a folyó kiszélesíti azt. A szigettel való összeköttetésre 1873-ban fahidat építettek, ami azonban később már zavarta az átmetszés bővítési munkáit. így 1893-ban egy hajóhíd felállítása mellett döntöttek. A hidat 6 db 19 m hosszú hajóra fektették, a szélessége 4,5 m lett. A változó magassághoz igazodva, a két szélső hajóhoz csatlakozó hídpálya részt csuklósan készítették el. Az átmenő hajóforgalom számára, a hídnak két hajó közti része nyithatóra készült. A hajóhíd végleges üzembe helyezési Hidak Jász-Nagykun-Szolnok megyében. Szerk.: Bedé János - Tóth Ernő (Továbbiakban: Hidak...) Szolnok, 2000. 22-28. p. 67