Szikszai Mihály: Jász-Nagykun-Szolnok Megye közlekedéstörténete - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 7. (Szolnok, 2005)

engedélyét 1895. július 9-én adták kL

155 1901-1906 között épült ki Szolnok tiszántúli részén az a gátrendszer, amely megszüntette Alcsi déli részének sziget jellegét. A hajóhíd ezzel elvesztette jelentőségét, és hamarosan megszüntették. Kőhidak A kő - ellentétben a fával - építőanyagként jobban állja az idők viharait. így kevesebb munka kell a kőhidak fenntartásához, ráadásul a terhelést is ezek bírják a legjobban. A megye legjelentősebb folyóvize a Tisza, melynek szélessége megnehezítette egy kőhíd megépítését. A Jászságban és a Nagykunságban szélesebb folyóvíz nem volt, így itt több kőhíd épült a XVIII-XIX. században. Az első kőhidak a megyét átszelő „sóúton" létesültek. Ez az út olyan nagy jelentőségű volt, hogy 1723-ban Fortunato di Prati kamarai mérnök utasítást kapott, az utat keresztező Büdös-ér és Kakat-ér fahídjainak kőhíddá történő átépítésére. Az előbbi 1764-ben még állt, a Kakat-hídját viszont 1739-ben elsodorta a lezúduló árvíz.

156 A Jászságban Bedekovich Lőrinc tervei alapján épültek 1782-ben, a Jászberény - Jászárokszállás úton a Nyavalyka-ér, Nagy-ér és Kis-ér hidjai.

157 Három értékes, boltozott kőhíd szerencsére még áll a megyében. A jászberényi „kőhíd" 1806-ban készült el, eredetileg négy nyílással. Az ötnyílású, 40 méter hosszú jászdózsai Tarna-híd 1813-ban készült el.

158 Nemcsak a megye, de hazánk leghosszabb kőhídja volt építésekor a Karcagnál, a Zádor-éren 1809-ben elkészült szerkezet. A kilencnyílású, 76 m hosszú kőhíd szépségével és méreteivel csak a hortobágyi „kőhíd" veheti fel a versenyt.

159 A megye területén valaha sokkal több kőhíd létezett, mivel egy 1801. évi jelentés szerint a Jászságban és a Nagykunságban 19 kőhíd állt. Az évszázadok folyamán ezek nagy többsége azonban tönkrement és elbontották. Vas- és acélhidak Vashidakat először a megyében a vasútvonalakon építettek. A második SZML Alispáni ir. 509/1903. GÁLLI. 1970. 32. p. SZML Jászkun Kerület ir. D Capsa XVII. Fasc. 7. No. 1/1794. SZML Jászkun Kerület ir. Fasc. 1. No. 972/1809. SZML Jászkun Kerület ir. Fasc. 4. No. 98/1831. 68