Szikszai Mihály: Jász-Nagykun-Szolnok Megye közlekedéstörténete - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 7. (Szolnok, 2005)

Szolnoki Úttörővasút Szolnokon egykor működött úttörővasút is. A Szolnoki Városi Tanács és a Tisza bal partjának fejlesztésére létrehozott Intéző Bizottság úttörővasút építő albizottsága 1962-ben határozta el a Tiszaligetben úttörővasút építését. Július 20-án az érdekelt szervek képviselőivel el is végezték a terepbejárást. A kisvasút nyomtávolságát 760 mm-ben határozták meg. A kiinduló állomásnak a Tiszaligetben a lejáró út melletti területet jelölték ki (Tiszaligeti sétánytól délre a stadion és az emlékmű közti rész). A vasút innen DNy-i irányban haladt az árvédelmi töltés mellett. Végállomása a mai KRESZ-tanpálya környékén volt. Az induló állomáson mozdonyszín és váróterem, valamint 2 vágánypár épült. A végállomáson szintén építettek várótermet. Az úttörővasúton a forgalmat egyetlen szerelvény bonyolította le. Az 1 db C-50 dieselmozdony, amely a tervek szerint 2 db zárt és 2 db nyitott személykocsit vontatott, mindössze 15 km/ó sebességgel döcögött a síneken. A kisvasút töltése társadalmi munkával készült. A sínpárt azonban használt talpfákra fektették.

79 Az úttörő vasutat 1966. szeptember 24-én a Tiszaligeti Napokon adták át. A kisvasút mozdonya 2 panoráma kocsival indult első útjára. Az úttörővasút érdekes színfoltja volt a Tiszaligetnek, működése azonban nem volt gazdaságos. Szombaton és vasárnap közlekedett, de az utasok száma csekély volt.

80 1970-ben hatalmas árhullám vonult le a Tiszán. A magas árvízszint következtében a tiszaligeti körtöltés és a kisvasút alatt átszivárgások keletkeztek, a vasúti töltést és a talpfákat teljesen alámosta a víz. Ezért 1970. májusában a kisvasút üzemelését leállították. Az első elképzelések szerint a kisvasutat át akarták telepíteni a vidámparkba, hogy ott tovább működjön. A kihasználatlanság és az utazóközönség részéről mutatkozó érdektelenség miatt azonban nem indították újra a forgalmat. A vasút maradék anyagait (3 db kocsi, 1 mozdony, 1 állomásépület, 1,5 km sín, 4 váltó) a vidámpark vette át.

81 Keskenynyomtávú, nem közforgalmú gazdasági kisvasutak Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében a kapitalizálódás idején a birtokviszonyok igen eltérő képet mutattak. Az 1876-ban létrehozott megyének két nagy gazdasági övezete volt. A volt jászkun részeken (Jászság, Nagykunság) csak kisbirtokok voltak, a nagybirtokok csak a külső-szolnoki részeken alakultak ki. így a gazdasági vasutak építése is az utóbbi területeken koncentrálódott. SZML Szolnok Városi Tanács VB. ir. (Továbbiakban: VT. VB.) Titkárság 206/1964. Néplap, 1966. szeptember 24. SZML Szolnok VT. VB. Műszaki Oszt. 31568/1970.; 30524/1971. 43