Szikszai Mihály: Jász-Nagykun-Szolnok Megye közlekedéstörténete - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 7. (Szolnok, 2005)

világháború megakadályozta. Az itteni tervek utóbb módosultak, és 1923-ban már keskeny-nyomtávolságú gőz- illetve motoros üzemű, önálló üzletkezelésű közforgalmú gazdasági vasút kiépítésére vonatkoztak. Változások történtek a vonal irányában is. A kisvasút Törökszentmiklóstól Abádszalók község érintésével haladt volna Tiszaderzsen át Tiszaigarig. Az engedélyt a Kereskedelmi Minisztérium 74015/1923. VI. sz. határozatával megadta, a megvalósításra azonban nem került sor.

59 A megye területét érintő, közforgalmat lebonyolító keskeny-nyomközű vasút a két világháború között csak egy épült. 1927. március 16-án helyezték üzembe a Cegléd-Tiszajenö-Vezseny közti kisvasutat, Ceglédkörnyéki Gazdasági Vasút megnevezéssel. Ennek építését a Kereskedelmi Minisztérium 67595/1927. III. 16. sz. alatt engedélyezte. A vonal hossza 32 km volt, s a 760 mm nyomtávú motorüzemű vasút Cegléd és Tiszajenő-Vezseny állomásokon csatlakozott a MÁV Cegléd-Szeged, illetve a Szolnok-Kiskunfélegyháza HÉV vonalához. A II. világháború után, a közforgalmat lebonyolító kisvasutak létesítésének újabb nagy kora érkezett el. A központi intézkedések nyomán a megyében is megkezdték a meglévő kisvasúti eszközállomány, és hasznosítási lehetőségeinek felmérését. Az alispán 1946. december 2-án felhívta a települési és járási vezetők figyelmét, hogy a különböző vasutak adatait gyűjtsék össze, és tegyenek javaslatot, mely vonalakat tartanak megépítendőnek a 3 éves terv keretében. A véleményeket az Államépítészeti Hivatal összegezte, és 1947. augusztus 17-én megküldte az alispánnak. Eszerint 227 km normál vasút mellett 353 km keskeny nyomtávra tartottak igényt. A javaslatok hűen tükrözik azokat az elképzeléseket, amelyek már lényegében a vasútpálya megjelenése óta megvoltak. Főleg a vasút által elkerült települések és vidékek kívánták megragadni a soha vissza nem térő lehetőséget. Besenyszög például „mezei kisvasút"-at szeretett volna, a Felsőszászberek állomás - Daruhát puszta közti kisvasút községig történő meghosszabbításával, de emellett új építési tervet is előterjesztettek, a Szolnok-Besenyszög-Kőtelek-TiszasülyPély-Kisköre vonalon. Jászapáti egyenesen új fővonalat akart - a község érintésével - Budapest és Debrecen között, míg Túrkeve normál és keskenynyomtávú vonalat Kisújszállás irányába. Szolnok és Mezőtúr gazdasági kisvasút építését tervezte, míg a Nagykunság települései és az északra fekvő Tisza bal SZML Alispáni ir. 14617/1929. HORVÁTH Ferenc: A magyar vasút építkezései a két világháború közötti időszakban (1915-1944) In: Magyar Vasúttörténet 5. köt. 1915-től 1944-ig. Bp. 1997. 130. p. (Továbbiakban: HORVÁTH F. 1997.) 36