Szikszai Mihály: Jász-Nagykun-Szolnok Megye közlekedéstörténete - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 7. (Szolnok, 2005)

építését, és a Kereskedelmi Minisztérium 50642/1926. VI. sz. alatt jóváhagyta az építkezést. Ám ez az elképzelés is osztozott elődjei sorsában.

57 Csak a tárgyalás szintjéig jutott el a „Jászsági Gazdasági Vasút" ügye. Az eredeti elképzelések szerint közforgalmú keskenynyomtávú, motoros üzemű vasutat kívántak létesíteni Jászberény-Jászjákóhalma-Jászapáti-Pély között. Jászapáti képviselőtestülete az 1925. március 3-i közgyűlésen a vasút létesítését megszavazta, és a munkálatokhoz segítségül 10 éven át fizetendő 35.500 Korona pénzbeli hozzájárulást állapítottak meg. Egyúttal még vállalták, hogy a község területéből a vasútépítéshez szükséges földeket ingyen átengedik. Nem járultak viszont hozzá, hogy a kisvasút továbbhaladjon, a Jászapáti-JászszentandrásJászivány-Pély vonalon. A község érdekének a Jászberény-Jászapáti kisvasút felelt meg. Indokként hozták fel, hogy Jászszentandrás és Jászivány - amely nem rendelkezik vasúttal - a szomszéd települések anyagi hozzájárulásával akar vasútvonalhoz jutni. A jászapátiak döntése heves vitákat váltott ki, több helyi képviselő ellenezte az építkezést, és szükségességét is megkérdőjelezték. Erveik szerint Jászapáti már rendelkezett vasútvonallal, a szomszéd települések pedig melyekre nem vezet vasút - szekerekkel és kocsikkal tartják a kapcsolatot a községgel és egymással. Az érdektelenség és ellenállás miatt a kisvasút ügye 1926-ban lekerült a napirendről. A főszolgabíró február 27-i jelentésében megállapította, hogy a szomszéd községek, Jászszentandrást kivéve, nem járultak hozzá az építéshez.

58 A „Tiszamenti gazdasági vasutak" normál nyomtávú elképzelés pótlására készültek. 1912-ben Törökszentmiklós, Fegyvernek, Tiszabő, Tiszaroff, és Tiszabura a Pusztatenyő-Pusztataskony-Abádszalók normál nyomtávú vasút építésére kértek engedélyt. A tervbe vett vonal PusztatenyőTörökszentmiklós-Fegyvernek-Tiszabő-Tiszaroff-Tiszabura irányába haladt volna Pusztataskony-Abádszalók állomásig, ahol a Mátra-Körösvidéki HÉV vonalához csatlakozott. A gőzüzeműre tervezett vaspálya létrehozásának ügyében az érintett települések, képviselőnek Borbély György főszolgabírót kérték fel. A Kereskedelmi Minisztérium az előmunkálatok végzésére az engedélyt 35062/1912. III. sz. határozatával megadta. A megye az építés segélyezésére 135.000 Koronát szavazott meg 1913-ban, feltételként szabva, hogy az építkezés 4 éven belül induljon meg, ellenkező esetben a határozat érvényét veszti. 1913. május 21-én a közigazgatási bejárást is megtartották. A megye a segítségül ajánlott összeget hitelből kívánta fedezni, de az ehhez szükséges pótadó mértékét nem állapították meg. így a minisztérium nem hagyta jóvá a segélyezés módját. A megye erre évi 25 %-os pótadót vetett ki, de a munkálatok elkezdését a 57 SZML Alispáni ir. 28855/1927. 58 SZML Alispáni ir. 5698/1926. 35