Szikszai Mihály: Jász-Nagykun-Szolnok Megye közlekedéstörténete - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 7. (Szolnok, 2005)

irányában kínált kedvező összeköttetést. A tiszazugi kisvasút építését határozottan támogatta Szegedy László, Tiszakürt jegyzője és Bolza József gróf, földbirtokos is. Tiszakürt kisbirtokosai azt remélték, hogy borukat tudják ezen fuvaroztatni, míg a környékbeli uradalmak tulajdonosai abban bíztak, hogy nagy mennyiségben cukorrépát és gabonát tudnak szállítani. A vasútépítést Csépa és Szelevény is támogatta, azok a községek, melyek a kunszentmárton-tiszaugi vonal kiépítésében ugyancsak érdekeltek voltak. Kunszentmárton viszont a tervet ellenezte, mivel a vonal a település piacától elterelte volna a forgalmat. A községek többsége jelentős pénzbeli hozzájárulást szavazott meg, így Szelevény 30 ezer koronát. Ám az érdekelt községek és nagybirtokosok felajánlása még így is kevésnek bizonyult, ezért a gazdasági kisvasutat Tiszaföldvárról Mesterszálláson át Mezőtúrra szerették volna továbbvezetni, hogy a kiépítéshez további települések és birtokosok támogatását nyerjék meg. 1913-ban a vonalhoz közeli Öcsöd pénzbeli támogatását is megnyerték, Mezőtúr városa pedig 100 ezer koronát szavazott meg a kiépítéshez. 1914 májusában Mezőtúr-Tiszaföldvár-Csongrád között, a kisvasút irányának kijelölését a mérnökök elvégezték, a kiépítést azonban az I. világháború megakadályozta.

56 A két világháború között a megyében több olyan terv is született, amely a közforgalmú vasúti közlekedést keskenynyomtáv alkalmazásával kívánta megoldani. Ilyen volt például a Jászberény-Jásztelek-Alattyán-JánoshidaJászalsószentgyörgy-Jászladány kisvasút, amire az engedélyt a Kereskedelmi Minisztérium még 1918-ban, 64443. sz. határozatával megadta. (Ez Jászberény régi álmát valósította volna meg, hogy a vonzáskörzetébe tartozó jászsági településeknek közvetlen vasúti kapcsolata legyen.) Tervezték a SzolnokBesenyszög-Jászladány-Jászalsószentgyörgy-Jánoshida-Alattyán-JásztelekJászjákóhalma kisvasutat, amely viszont a megyeszékhely és a jászsági települések között teremtette volna meg az összeköttetést. E vonal megépítése azonban nem talált támogatásra, mivel a jászsági települések és Szolnok vasúti kapcsolatát a Szolnok-Jászberény-Hatvan és a Szolnok-Új szász-JászapátiVámosgyörk normál nyomtávú vasutak megoldották. A kisvasút-építési tervek között szerepelt még a Nagykáta - Egreskáta Jászberény - Jászjákóhalma - Jászapáti - Jászszentandrás - Heves, és a Jászjákóhalma - Jászdózsa - Tarnaőrs - Erk - Zaránk - Tárnáméra - Boconád Tarnabod- Kál-Kápolna vonal is. Ezeken gőz-, illetve motorkocsik továbbították volna a szerelvényeket. A kereskedelmi miniszter 106401/1927. VI. sz. határozatával engedélyezte is az építkezést, a munkákat azonban nem végezték el. Kunszentmárton-Öcsöd-Szarvas-Gyula között szintén tervezték kisvasút CSEH Géza: Vasútépítések a Tiszazugban. In: Cibaki Hírek, 1996. december. 4-5. p. 34